Ez az oldal (és egyes külső összetevői) cookie-kat (sütiket) használ a felhasználók hitelesítéshez és a látogató statisztikához. Elolvastam és az Ok gomb megnyomásával elfogadom ennek tényét és az ÁSZF-ben foglaltakat is.

Jelenleg 559 vendég és 20 tag online

2016. február 26., péntek 08:39

Sherman III - Elemzés

Írta:
Értékelés:
(14 szavazat)

Bevezetés

A Sherman III nem más, mint a II. Világháborúban az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közti kölcsönbérleti szerződés keretein belül a britekhez került M4A2-es Sherman dízelmotorral szerelt változata. Ebből a típusból 5045 db került ily módon a Korona Haderejébe és ekkor kapta a Sherman III nevet is. 

Kicsit bajban voltam ezzel az elemzéssel, hogy megírjam-e egyáltalán, hiszen ez a tank látszólag úgy 90%-ban ugyan az mint az M4 Sherman, viszont van egy-két eltérés, ami miatt talán érdemes foglalkozni vele.

Paraméterek

Ágyú

Rögtön az első pont az, ami bizonyos ponton eltérést mutat az M4 Sherman-hez képest, viszont jó néhány egyezést is láthatunk. Az M4 Sherman esetében a tankon két ágyúnak van jogosultsága, az egyik a 76mm-es M1A1 a másik pedig a 105mm M4, viszont a Sherman III esetén egy harmadik „top” ágyú is képbe kerül QF 6-pdr Gun Mk. V néven. Kezdjük akkor szép sorjában kaliber szerint növekvő sorrendben az ágyúk áttekintését.

QF 6-pdr Gun Mk. V

Ez az az ágyú, ami az M4 Sherman-en nincs, hiszen ez teljes egészében brit ágyú, amely 57 mm-es lövedékeket hivatott a célba juttatni, minél többet, minél rövidebb töltésidővel. Ha az amerikai ág ágyúihoz kellene hasonlítanom, akkor a RAM II-vel és az M7-tel példálóznék, a brit ágon pedig a Matilda BP és a Crusader használ hasonló löveget, ha csak t5-ben nézzük.

Az alap AP átütése 110 mm, az APCR-é pedig 180 mm, ezzel ez az ágyú hozza a Sherman III legnagyobb páncélátütés értékű lőszerét. Az ezekhez tartozó alfa sebzés nem túl félelmetes, hisz ez mindössze 75, így az ágyú igen kis tartományban rollol, a lehetséges sebzésértékek skálája 56-94. Van még persze HE lövedék is, de ez elhanyagolható.

Eddig a pontig teljesen rendben is vagyunk és azt hihetnénk hogy az ágyú további értékei, így a DPM is a fent említett 4 tankkal lesz egyenrangú, viszont sajnos ez nem így van. Az ágyú DPM-e 1800, míg ezzel szemben a fenti 4-esé 2000-es átlagot mutat, így az ilyen stílusú ágyúval felszerelt tankok közt a Sherman III hátrányból indul. Oké a töltésidő lassabb, mint a kollégáké, viszont, hogy ne legyen teljesen használhatatlan az ágyú, a célzásideje már 1-2 tizedmásodperccel jobb, konkrétan 2 mp-es. A pontossága a fenti RAM II, M7, Matilda BP, Crusader alkotta 4-es átlaga, 0,42. A lövedékek sebessége 892 m/s és 1115 m/s (AP és APCR), ami megegyezik a brit kollégákéval.

Az optimális ágyúkihasználás elérésének érdekében 100%-os BiA-s legénységgel, Ventivel és Töltésgyorsítóval felszerelve a következő értékeket adja az ágyú: 2,06 mp-es újratöltéssel 2180-as DPM érhető el, 1,83 mp-es célzással és 0,39-es pontossággal. Ezzel, 2 tizedmásodperccel vagyunk elmaradva a többiektől, viszont a gyorsabb célzásidőnek köszönhetően az ágyú betöltése előtt a célkörünk már teljesen beszűkült állapotban várja a következő lövést, így jóval nagyobb precizitással lövöldözhetünk, mint egy RAM II-vel, ahol a célzásidő nagyobb távolságú lövéseknél DPM kiesést okoz.

Az ágyúkarakterisztikához tartozik még a mozgás közbeni 24%-kal, toronyforgás közbeni 18%-kal és a lövés utáni 400%-kal történő célkör szétesés. Ezek persze a megfelelő legénységi skillezéssel csökkenthetők, viszont sajnos VertStab. nem szerelhető a tankra, mintha csak egy Cromwell-lel lövöldöznénk.

Ugyan ez az egyetlen top ágyú ami eltér az M4 Sherman-étől - és úgy gondolom használhatóbb is, mint a 76-os -, de ez a löveg véleményem szerint sokkal jobban működik egy gyorsabb és agilisabb platformon, mint például az M7 és a Crusader ágyú.

76mm Gun M1A1

A már-már klasszikus amerikai 76mm-es ágyú a már unásig ismételt értékekkel: 128 mm-es átütés, 115 alfa sebzés, 792 m/s-os, az átlagosnál lassabb AP és prémium AP lövedékekkel. Érdekesség viszont, hogy a 38 mm átütésű 185 alfás repesz gyorsabb, 823 m/s sebességű. Viszont itt jön a csavar, hiszen ha összehasonlítjuk az M4 Sherman-ével a következő különbségeket láthatjuk.

Amíg a Sherman III prémium lövedéke a 149 mm átütésű AP, addig az M4-é egy nagyobb sebességű és 177 mm átütésű APCR. Az ágyú adott távolság feletti lőszerátütés csökkenési értékei azonosak a T1 Heavy-ével (ez az elemzésben olvasható), így az AP-val történő sniperkedésből nem sok babér terem, főleg hogy a prémium lőszer is gyengébb, mint az ágyú amerikai változatáé. A csorba kiköszörülésére viszont a Sherman III nagyobb tűzgyorsaságot mutat.

13,04 lövés/perc az M4 Sherman 12,5 lövés/perc értékéhez képest. Ezzel a brit variáns DPM-e is nagyobb, alap 1500 vs 1438. Célzásideje standard 2,3 mp, pontossága pedig 0,43m 100 méteren. A leginkább optimalizált összeállítással (100%-os BiA-s legénységgel, Ventivel és Töltés- és Célzásgyorsítóval felszerelve) 1816-os DPM értéket érhetünk el 3,8 mp-es töltésidővel, 1,92 mp-es célzással és 0,39-es pontossággal.

Lőszerkapacitás terén a mérleg nyelve ismét az M4 Sherman felé billen, míg ő 90 lövedéket képes a csatába cipelni addig mi csak 71-et, ami a kis átütésű lőszerek miatt problémás lehet, hiszen eleve többször kellhet próbálkoznunk az átütéssel. Mozgás közben 24%-kal, toronyforgás közben 16%-kal és lövés után 400%-kal esik szét a célkeresztünk. Ebben ismét egyezést mutatunk a jenki változattal, bár az ő toronyforgás közbeni szétesése 18%-os.

Főként magasabb tierben már elégtelen ez az AP átütés, a lassabb 149 mm pen-es prémium lőszer okozta hátrányt a nagyobb DPM hivatott ugyan kiküszöböli, amivel nincs is gond, ha 1v1-ben pofozkodni kezdünk egy M4-essel, viszont gond van más t5-ös medek ellen, akik lazán lenyomnak DPM-ből. Még ennél is nagyobb a gond, ha az MM egy T7-es csatával vagy egy O-I-val ajándékoz meg minket, mivel ide a prémium AP-nk átütése is kevés már. 

105mm M4

Elérkeztünk a legnagyobb kaliberű és véleményem szerint - ahogy az M4 Sherman-en, úgy itt a Sherman III-on is - a legjobban használható ágyúhoz.

Itt már az M4 Sherman-nel szemben a két ágyú semmi különbséget nem mutat, ugyanazokkal az értékekkel dolgozunk egyet leszámítva, ez pedig a lőszerkészlet. Szóval, ha az előző 76 mm-esnél 19 db-bal kevesebbet tudtunk magunkkal cipelni, akkor a nagyobb kaliberű lőszernél, amiből az M4 Sherman 46-ot visz magával, vajon mi mennyit pakolhatunk be? Ez egy remek matekpélda lenne, szépen kilehetne számolni a lövedékek méretbeli különbségének a százalékát és ez által a Sherman III lőszerkészletét, de ne fáradjunk, ugyanis a WG szembeköpte a logikát, hiszen a Sherman III a 105-ös ágyúval felszerelve 20-szal több lőszert képes cipelni az M4-nél, egész pontosan 66 db-ot... hát igen. Szóval az ágyúba két típusú lőszert tölthetünk, HE illetve HEAT.

A HE klasszikus repeszlőszer, melynek átütése 53 mm-es, viszont ugye akkor is sebez ha nem penetrál, de ha átüt, akkor sebzésértéke átlag 410, ami nyakába kapja a 25%-os RNG-t így a skálája 307-től 512-ig terjed és gyönyörűen viszi a legénységi tagokat és modulokat is. A lövedék sebességére ügyeljünk, hiszen mindössze 472 m/s, egy lövés ára pedig 196 kredit, szemben az M4 Sherman 166 kredites lőszerárával. A briteknél a repesz lőszerekre valószínűleg magasabb lehetett akkoriban az ÁFA kulcs, így ez lehet a magyarázat.

A prémium HEAT lőszer használata egy külön történet, hiszen 101 mm-es átütés és az átütést követően biztosabb 350-es átlagsebzés jellemzi, ugyanakkor ha vastagabb vagy rétegelt páncélt találunk vele, illetve lánctalpat, akkor egy könnyed nullás sebzéssel találhatjuk szembe magunkat és foghatjuk a fejünket, hogy erre elpazaroltunk 4000 kreditet.

A HEAT és HE lőszerek használatánál pedig a rombolható tereptárgyakkal is vigyáznunk kell, hiszen amíg egy sima AP-val átlövünk az egyszerű lécekből álló kerítésen és eltaláljuk a mögötte állót, addig ezeket a lőszereket a kerítés felrobbantja. A HE lőszernél DPM-mel nem érdemes foglalkozni, a HEAT-es alap DPM 2333 (lenne, ha folyamat HEAT-et spamelnénk, amit higgyétek el nem érdemes).

Tűzgyorsaságunk 6,67 lövés/perc 0,55-ös pontossággal és 2,5 mp-es célzással, így az optimalizált felszereltséggel (100%-os BiA-s legénységgel, Ventivel és Töltés- és Célzásgyorsítóval felszerelve) 7,43 mp-es töltésidővel 2,09 mp-es célzással és 0,5-ös pontossággal rendelkezik az ágyúnk. Mozgás közben 24%-kal, toronyforgás közben 16%-kal és lövés után 400%-kal esik szét a célkeresztünk.

A legtöbbet ezzel az ágyúval járattam és azt kell, hogy mondjam átlagában nagyon szépen és pontosan lő, többször esik a célkereszt közepére a lövedék, véleményem szerint ha papíron nem is, de pontosabb érzést kelt, mint az M4 Sherman.

Torony

A tank ezen a ponton is megegyezik az M4 Sherman-nel. Alap tornya ugyan gyorsabb forgást és erősebb frontot biztosít, de HP-t és látótávot nyerünk a fejlesztettel, illetve a 76mm-es ágyú is csak erre szerelhető fel.

A fejlesztett torony 410-ről 465-re emeli a HP-nkat, látótávunkat pedig 330-ról 370 méterre, a frontpáncélja 63,5 mm-re csökken, de ezt az értéket megkapja oldalt és hátul is.

A löveg körül szép méretes lövegpajzs helyezkedik el, ami a maga 88 mm-ével és a szélein elért 115 mm körüli értékeivel képes kisebb tierben néhány lövést pattintani. A torony szélei felé közeledve is elég barátiak az értékek, a 90mm-től a 190 mm-es autobounce szögig terjed a skála ha teljesen párhuzamosan nézzük az ágyúval szemben, viszont a lövegpajzs alatt már megtalálható az a 63 mm-es rész ami a modul értékeinél szerepel.

A torony forgási sebessége 37°/mp, ez valamivel átlag alatti t5-ös közepesek mezőnyében, de ne felejtsük el, hogy azok a tankok, amelyek e tekintetben jobbak nálunk, mobilisabbak is, így nagyobb szükségük van a gyorsabb toronyforgásra.

A látótávolságunk az élmezőnyben kap helyet, ebben a tierben, csak az M7 tud többet 10 méterrel.

Be kell valljam az első mondatban hazudtam, bár ezt az eltérést nem a torony okozza, inkább a tanktest kialakítása miatt adódott így a dolog, hogy az M4 Sherman -12°-os kiváló gun depression értékéhez képest a Sherman III „csak” -10°-ot tud felmutatni (illetve le-mutatni). Ez persze csak azoknak fog feltűnni, akik előtte az M4-gyel is játszottak (főleg Widepark-on a vasútnál) alapjában véve ez egy remek gundep érték. A gun elevation értéke nem változott: +25°.

A torony hátulsó részén kapott helyet a Rádiónk, aminek a vételi távolsága mindössze 550 méter, így ez a nagyobb pályákon problémás lehet.

Felépítmény

Ezen a téren már jelentős az eltérés az M4-hez képest, búcsút inthetünk a szép kerekded formáknak melyeket az M4A1 tanktest képvisel, esetünkben tehát egy M4A2-esről van szó, amely már nem öntvény, hanem hegesztett páncélrészekből áll össze. Páncélértéke azonban papíron megegyező az amerikai verzióéval, 51/38/38 mm és bár más kialakításának köszönhetően érzésre valamivel jobban véd, az effektív értékei a frontnak továbbra is 50 és 70 mm között mozognak, ezt persze némi szögeléssel tovább javíthatjuk, de vigyázzunk a vékony oldalak sebezhetőségére is. Ez a fajta védelem néhány t4-es tank ellen elég lehet, de tierbeli társaink már gond nélkül átütnek, így ebben a páncélzatban bízni nem érdemes.

Bár a tank csak minimálisan magasabb az amerikai tesójánál, mégis súlyos árat fizet ezért az álcaérték terén, hiszen 1,6%-kal gyengébb álcát kapott, így szégyenszemre a t5-ös mezőny alján kullog a maga 10,98%-os értékével, ami mozgás közben 8,23%, lövés után pedig a használt ágyú függvényében 2,42% és 3,07% közt alakul.

Felfüggesztés

Forgási sebessége 37°/mp, amivel az ég világon semmi gond nincs, viszont képtelen álló helyben megfordulni „pivot-olni” így a forduló köre is nagyobb mint az erre képes harckocsiké. Ez főként a nehezebb tankok kis helyen történő körbeautózását nehezíti meg.

Talaj ellenállási mutatói kemény talajon jobbak az M4 Shermanénél (0,86), közepes és puha talajon pedig megegyeznek a jenki változatéval (1,06 és 1,63). A felfüggesztés különösebb érzékenységet nem mutat, bár az ütközéseknél rendre elpattan a lánc, de egy-egy hegyoldalról lecsúszás vagy kisebb ugratás nem viseli meg annyira.

Motor

Az a bizonyos dízelmotor amiről már a bevezetőben szó esett, nem a jármű top motorja és bár 15%-os a gyúlékonysága, szemben a tank másik 3 benzines motorjának 20%-ával, villám gyorsan felejtsük el a használatát.

A tankon két motornak van létjogosultsága, az első a stock Wright Continental R-975C1 a maga 400 lóerejével remek partner, hogy kihúzzuk a maradék 3 motort, hogy aztán csak a top, Wright Continental R-975C4-et szereljük fel, amely már 460 lóerős.

Hogy miért hagyjuk ki a középső két motort? Azért mert akkora pofont adnak a lóerő/tonna arányunknak, hogy értelmetlen használni őket, hiszen a két Wright motor 516 és 550 kg-os súlyával ellentétben 2318 és 2449 kg-mal feszülnek az alváznak. Így a 460 lőerős Wright erőforrással, amely mindössze 1500 xp-ért kifejleszthető (ha szerencsénk van ezt már a Sexton II-n megtettük és ezzel azonnal felszerelhető) a használt ágyútól függően átlag 15,27 lóerő/tonna aránnyal a szintjén valamivel átlag alatti értéket hoz.

Gyorsulása nem túl acélos, de egyenletes úgy 40 km/h-ig, aztán valamelyest lassul mire eléri a végsebességét, ami 48 km/h, ha eléri... ugyanis egy kisebb emelkedő is képes 40 alá visszaszorítani a sebességet, így sokszor nehézkes érzést kelt.

Ajánlott játékstílus

Ami azt illeti ez az éppen használt ágyútól függ.

A 6 fontos meggymagozóval a RAM II stílusú játék lehet domináns, viszont vele ellentétben mi a nagyobb távolságból leadott lövésekre is berendezkedhetünk és nála jobban helyt állhatunk a közelharcban is a nagyobb sebességünk okán. Érdemes piócaként rátapadni a csapatuktól elszakadt ellenséges tankokra, illetve azokra, akik épp nem velünk foglalkoznak, így próbáljunk elsőként sebzés+track lövéseket bevinni, a 2.-3. után már pattan is a lánc, ezzel pedig közreműködés általi sebzést is számlázhatunk.

Nagyobb tierben az ágyú átütése már kevés lehet, ilyenkor jön képbe az APCR ami t7-ben is megállja a helyét. A 75-ös alfa fear factora kicsi, így könnyen ránk eshetnek és ha nem tudjuk kifektetni őket DPM-mel akkor hamar a garázsban találhatjuk magunkat, így érdemesebb tartani a távolságot és kerülni az ilyen szituációkat. Ugyanakkor magasabb tierben épp ebből kifolyólag oszthatunk ki több sebzést, hiszen egy t7-es nehéztank pl. egy IS vagy Tiger I már ügyet sem fog vetni ránk, pont a kis alfánk miatt, így amíg másokkal van elfoglalva, nyugodtan csemegézzünk belőle, aztán majd rájön, hogy 2 mp-enként 75-öket kapni hosszútávon mégsem olyan jó deal, hogy ne figyeljen ránk.

A 76 mm-essel már más a helyzet, véleményem szerint ez a legnehezebben játszható ágyú a Sherman III-on, bár t5-ben és talán még t6-ban is elmegy, viszont t7-ben már alkalmatlan, hiába a 6 fontoshoz képest nagyobb AP pen, a prémium lőszere használhatatlan. A DPM amit ezzel az ágyúval elérhetünk a igaz nagyobb mint az M4-é, de még így is az egyik leggyengébb a tierben, így az előző ágyúhoz képest 40-nel nagyobb alfa a töltésidő kárára nagyobb, én nem javallom a használatát. Az M4 Sherman-en még csak-csak, hiszen ha valaki nem szereti a 105-öst rajta akkor jó alternatíva és az APCR lőszer is jóval felhasználóbarátabb, de itt a Sherman III-ason ennél két jobb ágyú is van.

A 105 mm-es esetében valamelyest elfogultabb vagyok, mivel a legtöbbet ezzel az ágyúval járattam. Saját tierben kegyetlen mészáros és t6-ban sincs vele különösebb gond. T7-ben a vaskosabb nehéz tankok okán, szemből az olyan 60-100 hp-s csipkelődések 7,5 mp-enként nem tűnnek túl jónak, így próbáljunk meg az oldalukba és a hátukba kerülni. A mozgás közbeni lövöldözést viszont felejtsük is el közepes távolságon, inkább álljunk meg és menjünk egy biztosabb célzás általi sebzésre, még ha kapunk is egyet cserébe, mert iszonyatos miss-eket képes lőni ez az ágyú menet közben, azért közelről már biztosabb.

A játékstílusunk a HE és HEAT lőszerek közötti tudatos váltás adja meg, aminél nagyon észnél kell lennünk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a 101 mm átütés elég, vagy ha van rá sansz, hogy a lövést benyeli a track vagy a sárvédő, akkor inkább maradjunk a HE-n és menjünk „biztosra” már nem a magas sebzésérték, hanem maga a sebzés tekintetében. Ez az ágyú egy tipikus peek-a-boo löveg, tehát a két lövedék töltése közt vonuljunk fedezékbe. Ha nincs időnk célzott, precíz lövést leadni, hanem csak 1 másodperces kinézésekkel odasózni egyet, akkor maradjunk a HE-n, viszont ha van időnk a precízebb célzásra, képbe kerülhet a HEAT. Egy trollágyús Hetzer veszélyes lehet ránk, és mivel szemből repesszel nem ütjük át a frontját, HEAT-tel könnyebben 1 shot-olhatjuk, vagy mikor már mi magunk is 1 lövésesek vagyunk és még azért le tudunk adni egy lövést mondjuk egy Churchill oldalába, olyankor kifizetődőbb a 350-ös HEAT alfa, mint a repesz általi kb. 130 hp-s rongálás. 

A két lőszer váltogatásánál figyeljünk a típusukból adódó sebességeltérésre is. Egy nagyobb távra leadott lövésnél a HE sokkal lassabb és ívesebb pályán repül, viszont ez sokszor kifizetődő is lehet, hiszen így akár egy domb mögött fedezékben álló tankra is veszélyesek lehetünk, illetve így sokszor a gyengébb tetőpáncélzatot találjuk el. Hogy mikor melyiket, maga a szituáció és az ellenséges páncélos adja, rá kell érezni. 

Összegezvén a 105 mm-es és a 6 fontos a leginkább jól használható ágyúk ezen a tankon, de egyben két véglet is a játékstílust tekintve, a 76 mm-es pedig ezek mellett olyan semmilyen.

Ami a tank többi részét illeti, a mozgékonyság kielégítő, bár egy magasabb lóerő/tonna arány mellett nem tűnne olyan nehézkesnek a mászás, viszont sokszor érdemes a magasabb pozíciók felé orientálódni, hiszen a -10°-os ágyúsüllyedés a hulldown jellegű harcot favorizálja. Az alváz magas és széles, a torony pedig keskeny és alacsony, illetve a páncélzata is megbízhatóbb így, próbáljuk csak azt felmutatni az ellenfélnek.

Bármelyik ágyút is használjuk a Sherman III alapvetően egy támogató tank, így próbáljunk a második vonalból harcolni, illetve a választott ágyú alapján vegyük fel az ideális távolságot. Modulokat tekintve a motor az ami többször sárgul, a váltón keresztül főként szemből (tipikus Sherman betegség), de az oldalba kapott lövések a lőszerrekeszre is kártékony hatással vannak, bár robbanni még nem robbantam. A javítókészletet úgy 80%-ban erre a két modulra fogjuk elnyomni.

Ajánlott felszerelések, fogyóeszközök és legénységi képzettségek

Ajánlott felszerelések

Töltésgyorsító és Ventilátor ágyútól függetlenül, aztán a 105-ös mellé Célzásgyorsítót, a 6 fontoshoz és a 76-oshoz pedig Bevonatos optikát ajánlok.

Ajánlott fogyóeszközök

  • Kis javítókészlet
  • Kis elsősegélycsomag
  • Automata tűzoltó (bár gyulladni nem szokott, de ez az esélyét is lejjebb tornássza). Maximalisták persze lecserélhetik ezt Puding és Tea fogyócikkre.

Ajánlott legénységi képzettségek

Amíg az első skillnél járunk, rakjuk végig javítással, aztán a következő sorrend javasolt:

  • Parancsnok: Hatodik érzék, Felderítő
  • Lövész: Pillanatkép, Javítás
  • Vezető: Sima utazás, Off-road vezetés
  • Rádiós: Helyzetfelismerés, Javítás
  • Töltő: Biztonságos elhelyezés, Javítás

Majd, ha megtartós a tank, vagy ha máshonnan áthozott több skilles legénységgel használjuk, akkor a 3. skillnél újraosztás, és mehet ezek elé a BiA, ami főként a 105-ös ágyút használva dob sokat, csak úgy mint a töltőnek 3. skillként választott, a lőszerváltást megkönnyítő Megérzés skill.

Bevétel

Nettó kredithozamát a vbaddict átlag 6395-re teszi, ez persze a használt ágyú lőszereitől is függ, de egy jobban sikerült körben, olyan 1000 sebzés körül már 18-25 ezres bruttó bevétellel számolhatunk. Persze további változók is akadnak még, pl. killek és a spot dmg is. Egy ilyen körnek a nettója a fogyócikk és gold használat függvényében alakul, de ha ezektől eltekintünk akár 15-20 ezres nettó profittal is zárhatunk.

Előnyök és hátrányok

Előnyei

  • 3 válaszható ágyú, különböző játékstílussal
  • Jó gundep érték kisméretű toronnyal
  • Jó látótávolság
  • Elfogadható mozgékonyság
  • Fun factor
  • Kellemes kredithozam

Hátrányai

  • Az M4-hez képest az APCR hiánya a 76-os lövegnél
  • Rossz álcaérték
  • Az M4-hez képest 2°-kal kevesebb gundep
  • Széles és magas alváz, nagy felületű célpont
  • Kis hatótávú rádió

Kiknek ajánlott

A derp gun-ok szerelmesei egész biztosan megtalálják vele a közös nevezőt, de a „másik oldal” képviselői, a meggymagozó ágyúk barátai is könnyen elboldogulhatnak vele. Ez egy sokoldalú a tank, épp az ágyúválasztéka okán, nem mellesleg pedig az egyik legjobb t5-ös közepes tank klónja a brit oldalon, így a brit legénységi hangok kedvelői, akik ugyanakkor élvezik a játékot az M4 Shermannel, a Sherman III-ban a kettő ötvözését kapják.

Aki ezen az ágon elindul annak nyilván a Charioteer a cél (a Challenger-től ments meg Uram minket) és szerintem innen indulva könnyebb átverekedni magunkat az egészen, mint a Valentine, Archer, Achilles alkotta 3-ason. Bár hozzá kell tegyem, az M3 Grant-et így is free xp-ztem :)

Kinek nem ajánlott

Aki a leghátsó sorban kempelő, full camós, kispotolhatatlan minőségi snipert keres, annak a Sherman III rossz választás és csalódás lehet, így ha valaki kimondottan ezt akarja játszani az egész ágon, akkor inkább ajánlom az Archer-en keresztüli grindelést.

Videó


Az elemzést írta: Nortonor

Megjelent: 3714 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. máj. 22., hétfő 12:40
Tovább a kategóriában: « Centurion Mk. I - Elemzés

Nincs jogod kommentelni.

Hozzászólások   

#6 McLepi 2016-02-29 08:02
"Egy nagyobb távra leadott lövésnél a HE sokkal lassabb és ívesebb pályán repül, viszont ez sokszor kifizetődő is lehet, hiszen így akár egy domb mögött fedezékben álló tankra is veszélyesek lehetünk, illetve így sokszor a gyengébb tetőpáncélzatot találjuk el. Hogy mikor melyiket, maga a szituáció és az ellenséges páncélos adja, rá kell érezni."

Erre egy brutálisan szép példa:
https://www.youtube.com/watch?v=4lS1mebkEnk
#5 Nortonor 2016-02-26 23:01
Idézet - GregoryEgo:
Jó hír, h hasonló az amerikaihoz. Ezer éve azt használtam a 105-össel farmolásra, és hát imádtam.

Firefly-ról valami vélemény?


Már csak napok kérdése és kész lesz az az elemzés is ;-)
#4 b30wu1f 2016-02-26 20:25
Idézet - GregoryEgo:
Firefly-ról valami vélemény?


Kb mint a Jumbo a fejlesztett toronnyal (korrekt látótáv, de nem pattog róla semmi), csak a hull is kevesebbet pattint; cserébe felkerült rá egy bitang jó ágyú, viszont azt próbálták megfogni a 6 fokos csőlehajlással.
#3 GregoryEgo 2016-02-26 18:40
Jó hír, h hasonló az amerikaihoz. Ezer éve azt használtam a 105-össel farmolásra, és hát imádtam.

Firefly-ról valami vélemény?
#2 Camper03 2016-02-26 14:35
A Churchill III-nak savanyú volt a szőlő :D "Gold noob sherman 3"
Örüljön, hogy nem került a seggébe, és csűrte meg HE-vel a 30 mm-es hátpáncélját.
#1 Davidhun43 2016-02-26 11:49
Jó tank ez is nekem már régóta megvan a 2. gunmark rajta és nagyon könnyű volt :banana: :D

Fórum hozzászólások (WoT)

Hasznos oldalak

Fórum hozzászólások (más játékok)

WOTINFO CHAT/VOICE CSATORNA

KÉRDŐÍV: Wotinfo.hu megújulás

Cikk hozzászólások