A hadtörténelem egyik váratlan és látványos győzelmének a német haderő 1940-es nyugati hadjáratát tartják. Ez a győzelem valószínűleg évekkel megtolta a világháború hosszát, mivel a német haderőnek így biztosítva lett a háta a Barbarossa-hadművelet idejére és megszerezte Nyugat-Európa gazdasági és ipari erőforrásait. Az alábbi cikkünkben ennek a hadjáratnak a szárazföldi harcok esetében főszereplőknek számító páncéloshadosztályokat hasonlítjuk össze.

A Daimler-Benz a repülőmotorjainak fejlesztése során többször is növelte a lökettérfogatot. Ez nem feltétlenül volt a legjobb fejlesztési politika, de így is lehetett eredményeket elérni. Alább a Daimler-Benz különböző típusait vizsgáljuk meg a lökettérfogat és a teljesítmény szempontjából.

A háború egyik legfontosabb eleme a hírszerzés. A hírszerzési eredményeken akár egy háborús konfliktus kimenetele is múlhat.

Ezen a téren jelenleg a jelentőségéhez képest egyik alulpublicizált terület a keleti fronton végezett rádiófelderítés.

A második világháború idején a BMW repülőgépmotorokat gyártott a Luftwaffe számára. A vállalat által gyártott hajtóművekkel hajtott repülőgépek nem csak azért voltak gyorsak, mivel nagy volt a teljesítményük, hanem azért is, mivel a motorokat aerodinamikai szempontokat figyelembe véve fejlesztették. Alább ebből a szempontból két jelentősebb típust, a BMW 801-est és a 802-est mutatjuk be.

A Luftwaffe legfejlettebb vadászgépe a világháború folyamán a Focke-Wulf 190-es volt. Ez nem lett volna lehetséges a hajtóművek teljesítményének növekedése nélkül.

Alábbi cikkünkben a 801-es fő problémájának, a magassági teljesítménynek a lehetséges megoldásait és a megvalósított fejlesztéseket vesszük sorra.

A szovjetek szerint a tüzérség volt a „Háború Istene”. A második világháború időszakában a szovjet tüzérség igen nagy fejlődésen ment keresztül, több szempontból is.

A világháborús repüléssel foglalkozó szakirodalomban gyakori összehasonlítás a brit Rolls-Royce és a német Daimler-Benz repülőgépmotorok összehasonlítása.

Ezek a motorok hajtották a világháború talán legismertebb párbaját, a Supermarine Spitfire és a Messerschmitt 109-es repülőgépeket. Alább néhány elgondolkodtató jellemzőt hasonlítunk össze, ami rávilágít a Daimler-Benz tervezési filozófia előnyeire.

A történelem legnagyobb összecsapása 1939-ben robbant ki. Ebben igen nagy szerepe volt a csapatok tűztámogatásának, ami a veszteségek túlnyomó többségét okozta. Alább a német csapatok technikai előnyeiről olvashatnak, ami a gyors tűztámogatás volt.

A világháborús német tüzérség néhány jellemzője, összehasonlítva az ellenfelekkel, elsősorban a fegyverzetet és a hadrendet tekintve. 

A világháborúk idején a csaták egyik meghatározó tényezője a tüzérség volt. A német haderő egy viszonylag erős és taktikailag képzett, bár nem feltétlenül a legfejlettebb tüzérséggel rendelkezett. Alább erről olvashatnak néhány sort.

Kevésbé ismert tény, hogy a legelső haditengerészet, ami rádiólokátort alkalmazott a hajóin, a német Kriegsmarine volt.

Alább néhány olyan tényt sorolunk fel, ami jellemző volt a Kriegsmarine radarpolitikájára.

Azon cikkek után, amikben elsősorban olyan motortípusokat mutattunk be, amik a gyártási darabszám alapján jelentősen befolyásolták a harcokat, most több olyan típust mutatunk be, amik kiemelkedtek a mezőnyből, de nem feltétlenül befolyásolták a háború kimenetelét.

Új röp-rovatot indítok, ami inkább csak általános történelmi érdekességeket tartalmaz, mint hogy szorosan kötődne kedvenceinkhez, a tankokhoz. Nézzük hát, milyen érdekesebb események köthetőek május 22-höz a történelemben:

• 1942 - Mexikó belép a II. Világháborúba: Ugye-ugye? Mik nem maradnak ki az általános műveltség köréből? De sosem késő pótolni a hiányosságokat. "A második világégés hadműveletei nem érintették Észak- és Dél-Amerikát, így sokan gondolják azt, hogy a kontinens spanyol nyelvű államai részt sem vettek a háborúban." - Akinek jó üzlet volt a II. világháború: Mexikó
• 896 - VI. István pápa megválasztása: Gondoltátok volna, hogy 896-ig már 113 pápa szolgált le? És hogy pápai címként a Servus Servorum Dei kifejezést is használták, ami annyit tesz hogy "Isten szolgáinak szolgája"? Megmosolyogtató, persze akkoriban mindenki csak belül mert mosolyogni ezen. VI. István alig egyéves pontifikátusa egyébiránt a középkor egyik leglázítóbb regnálása volt. Istvánt leggyakrabban a hullazsinattal azonosítják (kép a hajtás után), aminek már a neve is megérne egy sorozatévadot.
  964-ben amúgy ugyanezen napon került beiktatásra V. Benedek is 134. egyházfőként, neki azonban még kevesebb szolgálati időt szánt a Jóisten, pár hét után ugyanis kellemetlen helyzetbe került: rosszkor volt, rossz helyen. Nem ő volt az első na. Az akkori politikai közeg nagyon nem kedvezett neki; őt a római nép és főként a klérus választotta meg, Nagy Ottó német-római császárnak azonban kicsit más elképzelései voltak erről és hatalmas seregével (no meg saját jelöltjével, Leóval) meglátogatta őt Rómában. És mivel a pápák már akkoriban is igen okos emberek voltak, így Benedek inkább lemondott trónjáról. Azt hiszem bátran kijelenthetjük hogy akkoriban (is) ötször ilyen vastag lett volna a Blikk.
• 1455 - Az Első Saint Albans-i csata, a rózsák háborújának (Anglia) első ütközete: Egy dinasztikus felhangú több mint 30 évig tartó összecsapás-sorozat? Újabb sorozatberendelés. Érdekes módon a harcok nem zavarták meg Anglia gazdaságát, nem okoztak hosszú válságot, a Shakespeare tragédiái által festett képpel szemben nem jártak hatalmas pusztítással és a csatákban elesettek száma nem volt jelentős. Könyveket lehetne megtölteni a történetekkel és a trónok harcányi szereplőgárdával (ahogyan azt tették jó páran is), de bemelegítésként elég lesz talán csak a magyar Wiki cikk is. A lényeg, hogy végül a Tudorok kerültek ki győztesként a buliból. A Tudor-ház neve amúgy ismerős lehet a Tudorok című sorozatból, ami VIII. Henrik unalmasnak nem mondható életérő szól, aki mint köztudott, a Tudor-ház sarja volt. A sorozatot amúgy már csak Natalie Dormer (Boleyn Anna) miatt is érdemes megnézni, többet láthattok majd belőle mint a Trónok harcában ;)

Mára ennyi, remélem jól szórakoztatok történelmünk eme aprócska kis szeletén.

Nézzük a mai naphoz milyen érdekesebb események köthetőek történelmünkből:

• 1218 - Megindul az ötödik keresztes hadjárat: Huhh, nehéz erről a témáról humoros stílusban írni. Megpróbálom ezt kizárólag tudományos és kulturális nagyítón át megtenni, kizárva mindenféle vallással kapcsolatos véleménynyilvánítást, így összefoglalva az akkoriban történtekről a véleményem. Maradjunk annyiban, hogy a humanisták számára a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a saját koruk között eltelt ezer év a sötétség és a kulturális hanyatlás időszaka volt, amihez nagyban hozzájárul a keresztes hadjáratok intézménye is. Elég csak arra gondolnunk, hogy a keresztes háború kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy ideológiai-politikai kampányokra. Persze mai szemmel és látásmóddal nyilván könnyű pálcát törni az akkori az élet szó szerint minden területét átitató vallási gondolkodásmód fölött, de kétségtelen, hogy pl. a keresztes hadjáratok ingatták meg az akkoriban jócskán a nyugat előtt járó virágzó iszlám világot is, mely gazdasági, kulturális és tudományos téren is jelentős fölényben volt az akkori nyugattal szemben. Konkrétan - és ez az én saját véleményem - a hadjáratokkal sikerült évszázadokkal visszavetni az emberi civilizáció mérnöki, tudományos, oktatási, gazdasági és művészi fejlődését. Igen, a 8. és 13. század között, mikor is - kis túlzással élve - a nyugati világokban nagyjából még a sárban dagonyáztak, Fezben (a mai Marokkóban) 859-ben megalakult az első mai értelemben vett, több fakultású felsőoktatási intézmény, a kairói könyvtárban már 2 millió kötet várta az érdeklődőket, míg a keresztesek által elpusztított tripoli könyvtár már 3 millió kötettel is büszkélkedhetett (tudományos értekezések, verseskötetek, vitairatok, antológiák, stb.). Csak erről a mai napig nem menő tanítani ugye (az én koromban legalábbis egy szó sem esett erről). Persze sok tudományos vívmány és kulturális elem átkerült később a nyugatra is, de az akkori fejlődési szint és intenzitás halálos sebet kapott előbb a keresztesektől, majd végül a mongoloktól is.
  A közvetlen ürügyet amúgy a mongol hódításra az szolgáltatta, hogy a mongol követeket a Hvárezm sahok lemészárolták. A kereskedelmi útvonalak birtoklása miatt, az akkor fénykorát élő, az Aral-tótól Mezopotámiáig terjedő és viszonylagos gazdagságban regnáló Hvárezm-sahokkal 1218-ban, az úgynevezett otrari incidens során került összeütközésbe a Mongol Birodalom, amikor Otrar hvárezmi kormányzója a mintegy száz főből álló mongol kereskedőkaraván tagjait kémeknek nyilvánította, és Alá ad-Dín Mohamed (1200–1220) Hvárezm-sah közvetlen utasítására kivégeztette. Ezután indult el Hülegü kán Bagdad elfoglalására 1258-ban. Végül ez a hadjárat jelenti az iszlám aranykora vagy iszlám reneszánsz végét, hiszen elpusztítja legjelentősebb szellemi központját, és ezt a csapást már sose tudta kiheverni az iszlám világ. Később újabb hódítók jelentkeztek, elsősorban a Brit Birodalom, ami a saját birodalmába olvasztotta Ázsia és Afrika nagy részét.
  Zajlott  az élet akkoriban is na. Akit kicsit bővebben érdekelnek az akkori tudományos vívmányok, az nézze meg az új Kozmosz sorozat 1. évadjának 5. részét. Ebben az enyémnél sokkal szórakoztatóbb formában ismerhetitek meg kicsit jobban az akkori világot Neil deGrasse Tyson narrálásával.

"955 éve ezen a napon, (szept. 11. csütörtök) halt meg I. Béla királyunk. A dömösi kúriájában rászakadt a fából készült trónépítmény, és súlyosan megsebesítette. Ennek ellenére csatába indult az éppen betörő német seregek ellen, és út közben a Rábca vidéken meghalt. Az általa alapított szekszárdi bencés apátságban temették el." - Forrás

A mai nap erről fog szólni sry, hiszen ugyanúgy nagy vasakról és az azokat irányító tökös emberekről emlékezünk meg. Szóval, sokaknak annyi van csak meg a fejében a holdraszállásról, hogy megtörtént, megcsinálták, de ügyes, ez is megvolt. Azt viszont már kevesebben tudják hogy mindezt olyan lélekvesztőkben utazva teljesítették, amikben a számítógép teljesítménye a mai telefonjaink töredéke volt (igen, a fogyasztás miatt is). És ez volt a legkisebb probléma, de erről lentebb... Megemlíteném még, hogy az én nézőpontom szerint nem Neil Armstrong lépett elsőként a Holdra, hanem Neil Armstrong és Buzz Aldrin. Hogy melyikük szállt ki először a kompból az már csak PR volt (nyilván a parancsnok élvezett elsőbbséget, illetve Neil vállalhatóbb volt úgymond erre a fontos szerepre, hisz Buzz inkább a nyers, szókimondó mivoltáról volt hírhedt, nem feltétlen volt "legendaképes"). Csak nézzétek meg a First Man című film végét (aki nem látta még, először nézze meg az egész filmet). Ott nem volt kérdés, nem volt segítség, nem volt semmi, csak le kellett rakni a vasat. Hibajelzések? Vészesen fogyó üzemanyag? Rossz pozíció? Armstrong mérlegelt, döntött, és nem szakította meg a küldetést, Buzz pedig egyetértett: