Milyen zenét hallgatsz most?

Emlékszem néhány éve
Valaki azt mondta nekem
Hogy figyeljek oda, ha jön a szerelem
És én így tettem

Te erős voltál, én meg nem
Az én illúzióm, az én hibám
Figyelmetlen voltam, elfelejtettem
Elfelejtettem

És most, hogy mindennek vége
Most már nincs mit mondani
Olyan könnyedén mentél el
Nyertél
Menj és mondj el nekik

Mondj el mindent, amit tudok
Kürtöld nagyvilággá a tetőről
Írd fel az égre
Hogy minden elmúlt, ami kettőnk között volt

Mondd el nekik, hogy boldog voltam
És most összetört a szívem
Az összes sebem nyitott
Mondd el nekik, hogy amiben reménykedtem...
Az lehetetlen, lehetetlen
Lehetetlen, lehetetlen

Múlik a szerelem, ez nehéz
De bedőlni egy átverésnek még rosszabb
Megszűnt a bizalom, összetörtek a szívek
Tudom...tudom…
Azt hinni, hogy mindent megkapsz ami kell
Hitet fűzni a szerelemhez és a szavakhoz
Az üres ígéretek mind elkopnak
Tudom...tudom…

És most, hogy mindennek vége
Már nincs mit mondani

És ha befejezted a kínzásomat
Akkor menj oda egymagad és mondd el nekik
Mondj el mindent, amit tudok
Kürtöld nagyvilággá a tetőről
Írd fel az égre
Hogy minden elmúlt, ami kettőnk között volt

Mondd el nekik, hogy boldog voltam
És most összetört a szívem
Az összes sebem nyitott
Mondd el nekik, hogy amiben reménykedtem...
Az lehetetlen, lehetetlen
Lehetetlen, lehetetlen

Emlékszem néhány éve
Valaki azt mondta nekem
Hogy figyeljek oda, ha jön a szerelem
És én így tettem

Mondj el mindent, amit tudok
Kürtöld nagyvilággá a tetőről
Írd fel az égre
Hogy minden elmúlt, ami kettőnk között volt

Mondd el nekik, hogy boldog voltam
És most összetört a szívem
Ó, amiben reménykedtem
Az lehetetlen, lehetetlen
Lehetetlen, lehetetlen
Lehetetlen, lehetetlen
Lehetetlen, lehetetlen

Hallottam, hogy megállapodtál
Hogy találtál egy lányt és most már házas vagy
Hallottam, hogy valóra váltak az álmaid
Gondolom ő megadta neked azt, amit én nem tudtam

Öreg barátom, miért vagy ilyen félénk?
Nem kell visszahúzódnod és elrejtőzni a fény elől

Utálom, mikor hívatlanul jelenek meg a szomorúságból
De nem tudtam távol maradni, nem tehettem ellene
Azt reméltem meglátod az arcom és eszedbe jut
Hogy számomra ennek még nincs vége

Ne aggódj, találok majd valakit, aki olyan, mint te
Csak a legjobbat tudom neked kívánni
Ne felejts el, könyörgöm
Emlékszem arra, amit mondtál,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz

Tudod, hogy repül az idő
Mintha csak tegnap lett volna
Megszülettünk és felnőttünk
A nyári ködben
És kötődtünk a dicső napok meglepetéséhez

Utálom, mikor hívatlanul jelenek meg a szomorúságból
De nem tudtam távol maradni, nem tehettem ellene
Azt reméltem meglátod az arcom és eszedbe jut
Hogy számomra ennek még nincs vége

Ne aggódj, találok majd valakit, aki olyan, mint te
Csak a legjobbat tudom neked kívánni
Ne felejts el, könyörgöm
Emlékszem arra, amit mondtál,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz

Semmihez sem hasonlítható
Nincs félelem, vagy kétség
Megbánás és hibák
Ezeket csak emlékek
Ki gondolta volna, hogy ilyen keserédes lehet ennek az íze?

Ne aggódj, találok majd valakit, aki olyan, mint te
Csak a legjobbat tudom neked kívánni
Ne felejts el, könyörgöm
Emlékszem arra, amit mondtál,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz

Ne aggódj, találok majd valakit, aki olyan, mint te
Csak a legjobbat tudom neked kívánni
Ne felejts el, könyörgöm
Emlékszem arra, amit mondtál,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz,
Néha kitart egy szerelem, de néha csak a fájdalmat okoz

Lassítanom kell,
Le kell ráznom ezt a kábulatot magamról
Kell egy perc, hogy kiürítsem a gondolataimat
Mert ha most nem sétálok el, akkor itt ragadok
És ebben az egészben egyre mélyebbre zuhanok

Ez a sok száz fényszóró megvakít engem
Minden egyes gyönyöröd megragadja a tekintetem
Ha az első lépést megteszem,
Nem agyalok rajta többet
De a bájaiddal eléred, hogy
Még egy éjszakát maradjak

És az érzéseim becsapnak engem
Nem értem, hogy érezhetem magam
Ilyen zöldfülűnek ebben
Oda kell figyelnem arra mit teszek,
Mielőtt megszerezném ami kell nekem
Rá kell jönnöm, hogy ez nem az aminek hittem

Lassítanom kell,
Le kell ráznom ezt a kábulatot magamról
Kell egy perc, hogy kiürítsem a gondolataimat
Mert ha most nem sétálok el, akkor itt ragadok
És ebben az egészben egyre mélyebbre zuhanok

Elfordítom a fejem és becsukom a szemem
Már az sem számít, hogy igazam van-e vagy nem
Mert ha most nem sétálok el,
Akkor itt akarok majd maradni
És onnantól kezdve, egyre mélyebbre fogok zuhanni

Mondogatom magamnak, hogy távozzak,
Amíg még erős vagyok
Meg sem állok addíg,
Míg tíz mérföldnyi távolságban nem leszek
De a nyomás visszalök engem,
Azt mondja ne is próbáljak úgy tenni,
Mintha lenne esélyem, kiverni a fejemből téged
Így felemelem a lábaim
És elsétálok

Nem fogok bedőlni a régi csapdáknak,
Fuss el, fuss el, és sose térj vissza
Nem történhet ez meg velem
Nem, nem, csak fuss el
Nem fogok bedőlni a régi csapdáknak,
Fuss el, fuss el, és sose térj vissza
Nem történhet ez meg velem
Nem, nem, csak fuss el

Jobb ha most megyek,
jobb ha most megyek