Bevezetés

A csatákban láthatóan nagyságrendekkel több ember megy T67 páncélvadásszal, mint Wolverine-nel és hasonló igaz az eggyel fentebbi Hellcat-Jackson párosra is, előbbi javára. Más taktika kell a két tankhoz és rengetegen preferálják a mobilitást a páncélzattal szemben és érzésre a Hellcat sokkal többet nyújt mobilitásban, mint a Jackson védettségben. A Hellcat-tel ellentétben a Jackson kapott némi páncélzatot és így lassabb is, ami miatt máris más játékot követel meg, a forgótorony viszont már közösen teszi mindkettőt különlegessé. A Hellcat-et sokan ismerik és szeretik, a párjáról viszont kevés szó esik, sokan kihagyják, átlépik, gyorsan túl akarnak lenni rajta, de nézzük meg miért érdemel több elismerést ez az egy barátom által csak Michael Jackson-nak becézett páncélvadász.

A valóságban a Hellcat-nek 76 mm-es ágyúja volt, soha nem volt 90 mm-ese, ellentétben az M36 Jackson-nal. 1944-45-ben a nyugati hadszíntéren a Jackson volt az egyetlen folyamatosan jelenlévő amerikai harcjármű, ami a 90 mm-es lövege miatt jó eséllyel vette fel a harcot a Királytigris, Tigris és Párduc harckocsik ellen 1-1 elleni harcban is (néhány Pershing is került 1945 tavaszán hasonló ágyúval az amerikaiakhoz, de azok csak kevés harcot láttak). Persze páncélvadász, nem harckocsi, ezért főleg lesből való rajtaütésre alkalmazták.

1944-45-ben összesen 2324 darabot gyártottak le belőle és a világháború után még a koreai háborúban is szolgáltak nagy számban, illetve Pakisztán használta több India ellen vívott háborújában. Az 1990-es években Jugoszláviában a szerbek és a horvátok is használták, 2001-ben pedig még mindig szolgálatban volt 2 darab a tajvani hadseregnél a Távol-Keleten.

Paraméterek

Ágyú

A 90 mm-es ágyú VI-os szinten teljesen jól használható fegyver, aminek pontossága és kaliberéhez képest gyors célzási ideje az, ami említésre méltó és a Jackson legjobb része.

Az ágyú ugyanaz mint a Hellcat-é, viszont a nyers újratöltési idő jobb a Jackson-on. Előbbin a tűzgyorsaság 7,06 lövés/perc (1800 alap DPM), utóbbin 7,5 lövés/perc (1694 DPM). A Jackson DPM-e egy töltésgyorsítóval és BiA-s legénységgel 2133-ra emelkedik.

Átütése 160/243/45 mm, amihez 240/240/320-as alfa sebzés járul. Ez az átütés az egyik legalacsonyabb a VI-os TD-k között (Hellcet-tel egyetemben), ami értéket már csak a Jagdpanzer IV képes alulmúlni. Ennek ellenére ez a 160 is bőven elég nem csak a VI-os, de jellemzően a VII-es csatákba is, bár utóbbiban már ismerni érdemes a nehezek weakspotjait. Az AP lövedék 853 m/s, az APCR prémium lövedék 1066 m/s, a HE pedig szintén 853 m/s csőtorkolati sebességgel száll, a mozgó, messzire lévő járművek lekövetése így még abszolút a lehetséges kategóriába tartozik.

A 243 mm-es APCR átütésre felhívnám a figyelmet: A prémium lőszer több mint 50%-kal növeli meg a páncélátütési képességet, amivel az M36 gyakorlatilag egy szintre kerül a VIII-as tankokkal.

Az ágyúsüllyedése -10 fok, ami szintén kiváló érték és az ajánlott játékstílusnál még szóba fog kerülni. Felfelé egyébként 20 fokos az emelkedése.

A célkereszt mozgás közben nem esik szét, igen szűk körből kezdi meg a szűkülést célzáskor, ezért mozgás közbeni kapáslövések is hatékonyak vele kis távon.

A száz méteren 0,35-ös pontosság és az 1,7 másodperces célzókör összeszűkülési idő is remek érték. BiA és töltésgyorsító mellett a töltési idő 6,75 másodpercre vihető le. Engem ez az érték kezdetben zavart, mert vagy a 3-4 másodperces töltési idejű, vagy a 10-12 másodperces töltési idejű járművekhez voltam szokva, ezt a köztes időt pedig idegesítőnek találtam, de meg lehet szokni.

A 90 mm-es ágyúhoz 47 lőszer fér a tankba, ami nálam még sosem fogyott ki. 36 AP-t, 7 prémiumot és 4 HE-t szoktam vinni. Prémiumot tölteni ritkán kell majd, mert az alap lőszer is átviszi a hat-hetesek majd mindegyikét. 

A 76 mm-es, M1A2-es bogyóköpködő a Wolverine és a VI-os Sherman főágyúja. Itt, mivel ugyanaz az ágyú magasabb szintű járművön van, az elődhöz képest kicsivel kedvezőbb az újratöltési ideje, valamint leheletnyivel jobb a pontossága is. Átütése AP-val csak 128 mm, APCR-rel pedig 177 mm, ami VI-os szinten már sovány, cserébe 2226 az alap DPM-e és közelebb van az újratöltési idő a 2,5, mint a 3 másodperchez. Pontos, gyorsan szűkül. Kipróbáltam, a gyakorlatban a 90 mm-es az egyetlen értelmes választás, mert a 76-osnak alacsony az átütése és/vagy nagyon mínuszos ha állandóan gold lőszert használunk. Nem vészesen rossz ez az ágyú, csak kicsit kellemetlen lesz, ha nincs meg a Hellcat-ről a 90 milis ágyú és/vagy nincs free XP a felfüggesztésre.

Motor

Egy 420 lóerős GMC 6046 van benne, ami már átöröklődik a Wolverine-ről. Csak 15% eséllyel gyullad ki, fajlagos teljesítménye 14,27 LE/t, elméleti végsebessége előre 42 km/óra, tolatáskor 11 km/óra.

A lomhább VI-os medek vagy a gyorsabb heavy-k szintjén mozog, vízszintesen haladva kb. 35 km/órával képes menni, magaslatot nehézkesen mászva, lassan gyorsulva. Nem kell semmi durván rosszra gondolni, mert a fő csatasorral bőven képes lépést tartani az elejétől kezdve, egyszerűen csak nem egy Hellcat. A mozgás vagy pozícióváltoztatás vele nem kínszenvedés, de előre kell gondolkodni már a csata elején hogy melyik irányba indulunk el, mert nem fogunk tudni átrongyolni a térkép egyik végéből a másikba. Mozgékonyságához tehát megfontoltság kell párosuljon az eredményes játékért.

Felfüggesztés

Forgási sebessége 30 fok/mp, amivel ne erőltessük a forgolódó közelharcot, mert a legtöbb könnyű és közepes tank leforog minket. A fejlesztett felfüggesztés azért is fontos, mert csak ezután rakható fel a 90 mm-es ágyú.

Felépítmény, torony

A páncéltest papíron 114/25/25 mm-es védettségű, a két torony mindegyikére pedig a 76/25/25-ös értékek igazak. Menjünk szépen végig a valóságon. Oldalról és hátulról bármi átüt, szemből viszont a VI-os TD-k közt ritka módon beszélhetünk valódi páncélvédelemről. A felső páncéltest már csak 60 mm vastagságú, a 114 mm-es érték csak a páncéltest alsó részére igaz, de ezek a döntöttségük miatt effektív értékükben 90 és 160 mm körül vannak, amik beforgatással rendszeresen okoznak meglepetéseket.

A torony 76 mm-es frontpáncélja is döntött, szemből effektív értéke 110 mm körüli, de beszélni kell a torony elejének több mint háromnegyedét lefedő lövegpajzsról is, ami 75 mm vastag. Ha a tornyunkat szemből lövik, legtöbbször a torony és a lövegpajzs védettségi értéke összeadódik, ezen 75+76 mm effektív értéke pedig 150-190 mm között változik. Azok az ellenfelek, akik papír T67-et, Wolverine-t vagy Hellcat-et várnak, csalódni fognak.

A top rádiónk 615 méteres hatósugara nem a legjobb, a Hellcat-re például egy eggyel jobb rádió is felszerelhető 750 méteres hatótávval.

A torony forgási sebessége 17 fok/mp, ami arra elég, hogy messzire mozgó ellenfeleket célozva tartsunk, illetve hogy sarokharcnál ne kelljen úgy kiállnunk lőni, mint egy torony nélküli páncélvadásznak. Sok light és med még akkor is képes leforogni minket, ha a testet és tornyot egyszerre mozgatjuk, arra viszont elég, hogy mi is oldalba tudjunk kapni tankokat.

Álcázási képessége átlagos, hisz a hagyományos harckocsikhoz hasonlóan toronnyal rendelkezünk, s így magasak vagyunk. Lehet vele rejtőzködni azért, hisz azért mégis egy páncélvadászról beszélünk, de lehetőségei e téren igencsak korlátozottak. Az álca hiányát viszont forgótornyunk kompenzálja, pontosabban a tény, hogy a testünkkel nem kell mozognunk ahhoz hogy nagy teret tudjunk belőni vagy hogy lekövessük egy-egy ellenfél mozgását. A felszereléseknél és a legénységnél az álcázást segítő képességekre érdemes ráhajtani. Ha nem csak túlesni akarunk rajta és 50-100 csata után úgy érezzük tetszik a tank, nyugodtan mehet rá az álcafestés, mert nem csak dísz, és szükségünk is van minden álcapontra.

Látótávolsága 370 méter és sajnos totál ugyanezek az adatok az igazak a V-ös szintű Wolverine-re is, ahol ez kiválónak számít, itt viszont nem brutálisan kiemelkedő, csak jó. Vagy a jónál is jobb, hisz ezzel még mindig a legnagyobb látótávolságú VI-os páncélvadász, igaz a Hellcattel és az Achilles-szel holtversenyben és úgy, hogy a többiek sincsenek sokkal lemaradva. Periszkóppal és a legénységen BiA képességgel 472 méterre vihető fel ez az érték, Felderítő képességgel a parancsnokon és Helyzetfelismerés képességgel a rádióson pedig akár 499 méterre is. Egyik esetben sem leszünk elveszve, a látótávolsága kielégíti az igényeket.

Fejlesztési ág

Az M10 Wolverine páncélvadászból és a szintén VI-os M4A3E8 Sherman-ből lehet kifejleszteni. Előbbiből 21850 XP-be, utóbbiból 51900 XP-be kerül. A T25 AT páncélvadász van fölötte, ami torony nélküli lesz és a Jagdpanther-re hasonlít. A Jackson-hoz képest oda már másfajta játékstílus kell, de ez gyakori a WOT világában.

A modulok kifejlesztése, a fullosra felhúzás nem vészes.

• Ha játszottunk már korábban a Hellcattel, akkor a 90 mm-es ágyú már megvan. Viszont nem tudjuk egyből felszerelni, mert az alap felfüggesztés ehhez nem elég erős.
• A második motor ott van a Wolverine-en és az esetleges előd VI-os Sherman-en is, egyből feltehető. A harmadik (legjobb) motor pedig a Wolverine-ről szintén átjön.
• A jobb rádió is ezer+egy tankból öröklődhet, köztük a Wolverine-ről és a Sherman-ről is.
• A jobb torony felrakása 560-ról 590-re viszi fel a HP-t és mert félig-meddig zárt, a Jackson annak felrakásától kezdve ellenállóbbá válik a tüzérségi találatok modul-legénység sebző képessége ellen (sajnos a ventilátor még így sem szerelhető fel). 

Ajánlott játékstílus

Nyílt pályákon jól lehet vele bokrozni, mert a látótávolság és az ágyúkarakterisztika rendben van és az álcázás is fejleszthető. Az alacsony DPM miatt ritkábban hetes, de főleg nyolcas csatában az APCR használata indokolt lehet bokorból tüzelés esetén, mert a kevés leadott lövésünk így legalább fixen és magabiztosan sebez, illetve távolba lövésnél is jól jön az APCR nagyobb sebessége mozgó célok ellen.

Aminek különlegesen van létjogosultsága a Jacksonnál, az a nehéz tankok közvetlen követése zártabb helyekre, a térkép szűk részeire, nem csak városi pályákon. A másodvonalból (de nem rejtekből, sok száz méterekről) sorozás, amikor már spottolva is vagy akár, de nem te vagy mindenki célkeresztjében. Az ágyúd egy korrekt alfával üt oda, a mobilitásod (gyors tolatáshoz, előre mozgáshoz) rendben, tornyod van és nem vagy béna kacsa mint egy ilyen szituban a torony nélküliek lennének. Emellett meglepően sokat pattint a test frontpáncélja, már ha nem pont merőleges szögből lövik öt méterről, nagykaliberű ágyúval. Nekem ez a fajta TD-hez képest agresszív módszer az, ami a legjobban beválik a Jackson-nal és ami megkülönbözteti sok mástól. Elég különleges játékmódot igényel, de állandóan azon kapom magam hogy ha nem nyíltabb térképet kapunk, vagy ha van lehetőség a heavy-ket követni szűkösebb helyekre, akkor őket követem 50-100 méterrel lemaradva. Itt a torony miatt nem idiótán meghalni mész előre. Nyilván törekedni kell arra, hogy ha nem muszáj ne 1v1-ezzünk, illetve az 590 HP-nk is 2-3 hibát enged csak meg maximum, de kisegítőként ott lehetünk a nagy HP-jű, jó páncélzatú társak mellett/mögött. A nyílt terepen való közelharcot nyilván kerülni kell, de közepes távolságra vagy sarokharcra, amikor vissza tudunk húzódni fedezékbe miközben csapattárs(ak) is fedez(nek), ez a tank nagyon jó.

Az ágyúnál már említettem hogy süllyedése -10 fok, ami hulldownra elvileg alkalmassá tenné, de ezt a páncélzat miatt ritkán használom, bár néha meglepő lepattanásokat produkál így is. Viszont például dombos terepen, bokor mögött bújva is jól jön a magas csőlehajlás, mert sok jármű van, amivel már egy pici dombos részen sem lehet lesben állni, mert a csöve nem tud eléggé lefelé nézni. Itt nem lesz ilyen gond.

Top tierben közel mindent átütünk és ezt a képességet érdemes végig kihasználni. Az előbb leírt agresszív TD taktikát is ilyenkor érdemes bevetni, azaz ha megfelelő a pálya/pályarész hozzá.

7-es csatákban és felfelé az életerőnkre érdemes figyelni, mert 2-3 lövés vagyunk, de az ágyú megint csak sok mindent átvisz, így ugyanúgy pályafüggően választhatunk a bokrozás és az agresszívabb nyomulás között (bár a 7-es nehezekkel tényleg vigyázni kell).

8-asban főleg rejtőzködni érdemes hátul, itt csak viselkedjünk úgy, mint ahogy a legtöbb TD társunk, jól nevelten, kulturáltan, ahogy kell.

Ajánlott felszerelések, fogyóeszközök és legénységi képzettségek

Ajánlott felszerelések

Töltésgyorsító, álcaháló és periszkóp amit ajánlok hozzá. Célzásgyorsító nem, mert a löveg 1,7 másodperces kiváló célzási sebességét nem csökkenti érezhetően. Ventilátort nem tehetünk bele, mert a játék a második torony ellenére is nyitott tetejűként kezeli ebből a szempontból.

Ajánlott fogyóeszközök

• Kis javítókészlet
• Kis elsősegélycsomag
• Automata tűzoltókészülék

Ajánlott legénységi képzettségek

• Parancsnok: Hatodik érzék, Elit alakulat, Álca
• Lövész: Álca, Elit alakulat, Mesterlövész
• Vezető: Álca, Elit alakulat, Kuplungégető
• Rádiós: Álca, Elit alakulat, Helyzetfelismerés
• Töltő: Álca, Elit alakulat, Biztonságos elhelyezés

A második képességet érdemes a harmadikokkal felhúzni 100%-ig, aztán újraosztani azt Elit alakulatra és úgy újrakezdeni őket.

Bevétel

Ha legalább egy tisztességes 800-1000 körüli sebzést összehozol, olyan 10 ezret fizet normál fiókban, prémium lőszer használata nélkül. Nincs semmi látnivaló, mindenki haladjon tovább, ahogy a Hellcat-nél is: az átlag alatti játékot nem tolerálja a játék a kifizetéseknél, a magas sebzést pedig tisztességesen megfizeti.

Előnyök és hátrányok

Előnyei

• Jó ágyú: pontos, jó célzási idő, jó alfa, jó ágyúsüllyedés, elfogadható átütés
• Meglepően pattintós frontpáncélzat
• Kategóriájában jó mozgékonyság és sebesség
• Tornyos TD
• A gold lőszer átütése 243 mm, több mint 50%-kal több a hagyományosénál

Hátrányai

• A torony lassan forog
• Átlag alatti rejtőzködési képesség TD kategóriában
• Alacsony DPM
• Állandó figyelem kell, hogy ne képzeljük magunkat teljes értékű nehéz vagy közepes tanknak

Kiknek ajánlott

Azt akartam bemutatni, hogy a Jackson erősen alul értékelt és az M18-hoz képest méltatlanul uncsinak tartott tank, annak ellenére, hogy képességei alapján ennek semmi alapja nincs. A két tank különböző, de nem egymáshoz képest jobbak vagy rosszabbak. Az M36 is lehet ugyanolyan mókatank mint a Hellcat. Itt bizony nem csak egy olyan tankról van szó, amin csak túl kell esni, hanem egy olyanról, amit akár szívesen meg is tartunk. Radley-Walters medálom is van vele, erre a több évvel ezelőtti csatára a mai napig jól emlékszem.

A Hellcat valamilyen értelemben egy magányos farkas, sokan versenyautóként száguldoznak vele, mint az elődjével, a T67-tel (akár jól, akár rosszul használva). A Jackson sokkal inkább illeszkedik a fő csatasorba a nehéz harckocsik és nehéz páncélvadászok közé (mögé!) és a jó értelemben vett falkázást, közvetlen, egymás melletti csapatjátékot is lehet vele játszani. Ajánlom azoknak, akiknél a TD hallatán nem csak a bokorban campelés jut eszükbe alkalmazandó taktikaként.

Ez az írás nem „vagy-vagy” alapon akar dönteni a két amcsi VI-os TD között. Az hogy tornyosak, külön érdekessé teszi mindkettőt és elválasztja őket a többitől, de még így is nagyon elválik egymástól a két tank stílusa. Ajánlom mindenkinek kipróbálásra, aki a fentiek alapján tisztában van a Jackson képességeivel, mert jó élmény.

Az elemzést írta: MaxWell125