Libikóka japán módra. Korábban Jackal_HUN billentyűzetéből került már ki egy STB-1 elemzés Orosz rulett japán módra címmel. A két cikk írása között eltelt 7 esztendő. E hét év alatt testünk összes sejtje megújult, a játék új fizikai motort kapott, a tankok modelljei HD modellre cserélődtek, az STB-1-nek pedig kifejlődött az egyensúlyérzéke és megtanult hintázni legalább annyira, hogy a játszóterek királya lehessen.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

Igazán szövevényes és sokrétű történelmi háttérrel rendelkező tank. Külön öröm egy ilyen tankról elemzést írni, mert a történelmi hátterét kutatva, nem csak mítoszokba és megsemmisült makettekről szóló legendákba lehet kapaszkodni a kutatás során, hanem valós leírásokba, feljegyzésekbe és képekbe.

Vágjunk is bele! Egyből a végébe, mert mi is az STB-1? A japán Type 74 (74式戦車) prototípusa, amit a japán haderők 1974-től ’89-ig 873 legyártott darabszámmal használtak. De mégse szaladjunk rögtön a végére, mert az STB-1 történetét a történelem, azaz inkább a hadi igények kielégítésére tett igyekezetek az 1960-as évek elején kezdték írni.

A hidegháború ködében a nagyhatalmak egymást túllicitálva nagyiramú fejlődést diktáltak egymásnak a hadiipari fejlesztések tekintetében, ez a fejlődés a harckocsikat sem kerülhette el. Amerikában az M48-asokat váltották az M60-asok a szovjeteknél a T-62-esek váltották korszerűtlenebb t-55-ös felmenőiket. Japán sem maradhatott ki ebből a versengésből, az anyagi háttere ekkor már olyannyira megvolt, hogy egyéb (nem hadiipari) termékeivel kezdte meghódítani az Amerikai Egyesült Államokat és a világot. Csak egy példa: a finom elektronikán kívül az akkoriban országon, azaz kontinensen belüli egyeduralmat élvező amerikai autógyártóknak rá kellett jönniük, hogy japán komoly fenyegetést jelent számukra még ezen a téren is és itt említeném meg kis kikacsintásként a Nissan Fairladyt azaz Datsun Z-t. Tehát adott volt, hogy a rendszeresített Type 61-es már nem felel meg a kor követelményeinek, kiváltképpen akkor nem, ha más nagyhatalmak tankjai mellé állítják. Heves viták indultak, hogy a Type 61-est korszerűsítsék-e vagy egy teljesen új harckocsit fejlesszenek-e ki. Alapkritérium volt a 105 mm-es ágyú. Japán harckocsifejlesztők rámutattak, hogy a löveg fejlesztése, azaz a 105-ös alkalmazása mellett szükséges a harckocsi mobilitását, célpontszerzését, tűzgyorsaságát is fejleszteni annak érdekében, hogy kombinált fegyveres műveletekben is megállja a helyét. Ennek eredményeképpen egy új harckocsi fejlesztése mellett döntöttek.

Ezen döntés meghozatalát megelőzően, már korábban, 1965 előtt számos, az STB-1-ben felhasznált fejlesztést megkezdtek Japánban. Ezek a hidropneumatikus felfüggesztés, erősebb motor, illetve koaxiális hajtómű, ami a motor teljesítményátadását volt hivatott javítani.

Az első prototípus az ST-T csak egy harckocsi-alváz volt a hidraulikus felfüggesztések tesztelésére, kezdetben a Type 61 motorját és lánctalpát használták fel ennek próbaüzemére. 1967-ben (Showa 42) beépítették a Mitsubishi Heavy Industrial (三菱重工 | 沿) által addigra kifejlesztett 10 ZF névre keresztelt V elrendezésű 10 hengeres kétütemű 858 lóerő (750 lóerősre leszabályozva az óriási hőterhelés miatt) átadására képes léghűtéses motort, amely az ST-T alvázba épített 700 lóerőst váltotta.

Valamint beépítésre került az MT-75 kormánymű is. Lövegnek a Royal Ordnance 105 mm-es lövegét alkalmazták, amelyből japán fejlesztés volt a löveg szinte összes alkatrésze, kivéve az ágyúcső, ami license alapon készült. Megkezdték az ágyú és a harckocsialváz tesztelését, finomhangolását. A sikeres teszteket követően a 105 mm-es löveg befogadására alkalmas tornyot is legyártották, ezzel elindulhatott a torony-löveg együttes próbaüzeme is.

Miután a harckocsi főbb egységeinek tesztjeit sikeresen elvégezték az STT-ben, 1968 áprilisában elindult a harckocsiprojekt kivitelezése, 1969 (Showa 44) júniusára el is készültek az STB-1-es és STB-2-es prototípus harckocsik. A prototípusok legyártására szánt anyagi keret kompromisszumok nélküli volt, ennek ellenére mégis úgy döntöttek, hogy számos fejlesztés nem kerül bele a harckocsiba.

Ilyen volt például a légvédelmi gépágyú, amelyet a harckocsiparancsnok a toronybelsőből irányíthatott volna távirányító segítségével periszkópon keresztüli célvezetéssel (egyes források szerint ez beépítésre került, csak később a projekt további fázisaiban már nem alkalmazták), a félautomata töltőrendszer, illetve hátramenetben két sebességi fokozat. Ezeken kívül a prototípusok szerkezeti és esztétikai kidolgozottsága eltért a sorozatgyártott harckocsikétól, azoktól sokkal magasabb igényszintet képviselve. Aki láthatta az STB-1-et így nyilatkozott róla: "Motorhangját tekintve (finomjárású) különbözött a sorozatgyártású harckocsiktól, a részletek gondosan kidogozottak és gyönyörűek". "A torony belseje a sorozatgyártású harckocsikhoz képest futurisztikus". Az STB-1-et az 1972-es katonai ceremónián mutatták be a nagyközönség előtt, ahol a harckocsi modern döntött páncélzata láttán meglepődtek a szemlélők.

Az STB-2 gyakorlatilag megegyezett az STB-1-gyel, mindkét prototípus egyszerre készült el. Sikerességük okán megkezdődött a projekt második fázisa, mely: STB-3, STB-4, STB-5 és STB-6 elnevezésű harckocsikból állt össze. A prototípusok sikertörténete a Type 74 MBT-ben teljesült ki. A Type 74 lényegében nem más, mint az STB-1 sorozatgyártott változata. Nyilván 1989-ig tartó szolgálata során részleteiben fejlesztettek és csiszoltak rajta. A tank múltját és a projektet kutatva nekem kicsit olybá tűnik, hogy bizonyos tekintetben az először sorozatgyártásba került Type 74-esek az STB-1-es prototípus költségoptimalizált kiadásai, melyek harctéri körülmények között és kiváltképp sorozatgyártásban jobban megállják a helyüket, mint az STB-1, amibe a kor minden modern haditechnikáját megpróbáltak bezsúfolni. A 70-es években az STB-1 amolyan futurisztikus űrhajó lehetett rendszerbeállított társaihoz képest. Ha elfogadjuk ez imént állítottokat, és valakit jobban érdekelnek a valós tank paraméterei, az nyugodtan támaszkodhat a Type 74-es adataira - amelyek könnyen hozzáférhetőek - mert az alap perifériákban számottevő különbség nem igazán található a prototípusok és a sorozatgyártottak között.

STB-1 név eredettörténete

Az STB egy kísérleti név, amit a Type 74 formális elnevezéséig használtak. A második világháború után az első japán fejlesztésű önjáró páncélozott harci jármű a Type 60-as volt, amit SS-ként neveztek (ismeretlen, hogy pontosan mit takar ez a két betű, későbbiek során az ST előtag a harckocsit jelöli). A Type 61-es ST elnevezést kapta, mert a "T" az "S" után következik az ábécében, így SS-ből ST következik sorrendileg. Az elnevezés "ST" karakterek után A-1, A-2 jelölések különböztették meg a prototípusok variációit. Példának okáért így született az STA-1 elnevezés. A Type 74 prototípusneve (STB) az STA-ból következett, mert betűrendi sorrendben "B" a következő, így magától értetődött az STB elnevezés. A projekt elején kötőjellel íródott az ST-A illetve ST-B elnevezés, majd ezt a fejlesztés során elhagyták és egybe írták. Kötőjellel az egy azon csoporthoz tartozó prototípusok sorozatát különböztették meg egymástól (STB-1; STB-2... STB-6). Összesen 6 darab prototípus készült a Type 74 (elnevezés) bevezetéséig, illetve rendszerbe állításáig.

A projekt további életéről pár sor és kép még ide kívánkozik. A prototípus program második fázisában 4 harckocsit gyártottak le (STB-3, STB-4, STB-5, STB-6). Ahogy korábban utaltam rá, a projekt második fázisának fő célja a költségcsökkentés és megbízhatóság növelése volt. Az STB-3-at 1971 augusztusa és '73 áprilisa között tesztelték. Az STB-4 tesztelési periódusa 1974 szeptemberétől kezdődött, nagy mértékben változtattak a légvédelmi gépágyú rögzítésén és kezelhetőségén. STB-5 és 6-os típusokat 1971 től 1973 februárjáig tesztelték, mielőtt bevezették volna sorozatgyártásba a Type 74-es modellt. A type 74-ből 1974-1990-ig történő 873 darabszámos sorozatgyártása során öt különböző specifikációt gyártottak:

• Type 74 A: Korai sorozatgyártott modellek
• Type 74 B/C: Lőszerek és fegyverzet összehangolása, finomhangolása / C modell két tónusú festést kapott
• Type 74 D: Löveg bevonása hőárnyékoló burkolattal (thermal jacket)
• Type 74 E/F: Löveg fejlesztés
• Type 74 G: Éjjellátó rendszer fejlesztése thermikusról infrára, automata célkövetés, lézeres célpont érzékelő rendszer...

Most, hogy nagy vonalakban tisztába tettük az STB-1-es történelmi alapjait és elnevezésének eredetét, valamint a projekt utóéletét, nézzük a játékon belüli paramétereit. Azt mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy a játékon belüli erőssége ennek a tanknak, azaz "STB szentháromsága" a DPM - TORONY - NEGATÍV IRÁNYÚ LÖVEG KITÉRÍTHETŐSÉG. Ennek a három tulajdonságának együttesétől lesz ez a tank igazán különleges. Haladjunk szépen sorjában a tank paramétereivel és az STB szentháromságának pilléreire a következő fejezetekben részletesebben ki fogok térni.

PARAMÉTEREK

Ágyú (I. pillér)

Az egyéb tankokon jól megszokott 105-ös, átlagosnak mondható 360-as sebzési értékkel és egy kis csavarral, mégpedig, hogy alap lőszerünk oly sok egyéb X-es harckocsinál megszokottakkal ellentétben nem APCR, hanem AP.  Nézzük a dolog jó oldalát: az AP nem pattog úgy, mint az APCR, azaz hegyesebb szögben képes átütni és nem lepattanni a piros csapat harckocsijairól, igaz ezt jelen esetben igen szerény 258 mm-es alap átütéssel teszi.  Hátránya, hogy valamivel lassabban szállnak, mint azonos kaliberű keményfémmagvas társai. Na azért nem olyan lassan, szóval ezzel együtt lehet élni. Prémium lőszerünk HEAT, azaz kumulatív, aminek szintén van előnye is, hátránya is. Előnye, hogy a távolság nem befolyásolja átütési képességét és csak a 85°-nál jobban döntött páncélokról "pattan/csúszik" le (APCR-nél ez a szög 70°). Hátránya, hogy tereptárgyak, láncok, réteges páncélzatok szeretettel fogyasztják ezt a fajta muníciót anélkül, hogy sebzést vinnénk be. HE-ről nagyon nem érdemes külön szót ejteni, azért 3 darabot konzekvensen tartogatok Grillék részére, mert szeretik! Lentebb egy táblázatba összefoglaltam ezen lőszerek tulajdonságait.

Lőszerjavadalmazásunk 50 darab, amivel 18.000 HP potenciális sebzést tudunk kiosztani. Személy szerint 30-17-3 leosztásban hordok magammal.

Pontosság terén sajnos nem vagyunk túl kiemelkedőek, mindennemű fejlesztés nélkül 35 centit hord a szélrózsa minden irányába 100 méteren lövegünk. Ez az érték amolyan szürke közepes kategória, ha nagyon mesterlövészkedni szeretnénk nagy távolságból, akkor lehet lesz néhány ősz hajszálunk, mivel hajlamos a gondosan becélzott álló tankokat tökéletesen körbe lőni, mintha azokon valami fura elektromágneses sci-fi védőburok lenne. Ennek ellenére a hevenyészett, flegma célzások, ahol meg se várja az ember a teljes szűkülést hihetetlen módon képesek többszáz méterről is meg nem célzott gyenge pontokat eltalálni. Bámulatos ez a tulajdonsága, éppen ezért érdemes is erre erősíteni függőleges stabilizátorral.

Az igazi erősségünk a félelmetes percenként lövésszám, és az ebből következő DPM. Kis szerencsével és rutinnal folyamatosan láncolhatjuk ellenségeinket, ezzel mozgásképtelenné téve őket miközben 5-6 másodpercenként beviszünk 360 körüli sebzésértéket. Így akár teljes életerőről kevesebb mint fél perc alatt küldhetünk garázsba közepes tankokat, de a nehezeknek sem kell sokkal több idő. Ahogy előző elemzéseimben tettem, itt is többféle konfigurációval táblázatban fogom bemutatni az ágyúkarakterisztikát és a hozzá tartozó DPM-et, mely a X-es közepes tankok között a K-91 után egy hajszálnyival lemaradva a dobogó második fokára emeli.

1. Csupaszon, felszerelés nélkül, 100%-os legénységgel
2. WG ajánlása szerinti felszereléssel (venti, töltésgyorsító, függőleges stabilizátor) + Brother In Arms skill
3. Ahogy jelenleg használom, azaz kötvényes felszerelésekkel (venti, töltésgyorsító, függőleges stabilizátor), pótellátmánnyal, 4 skilles legényekkel (legényekről az ajánlott képzés fejezetben bővebben)

Elemzésemben, hogy ne legyen dög unalom statisztikai halmaz, táblázatokkal, nem fogom minden létező tankkal összehasonlítgatni az STB-1-et, de azért érdemes megjegyezni, hogy a méltán híres Obj 140 mozgás közbenni szórásképe, éppen mindenből csak egy tizeddel jobb, mint elemzésünk tárgya. Így a 10-es közepesek között az élboyba tartozunk mozgás közbeni pontosság terén is.

Torony (II. pillér)

Az STB-1 egyik -a sok közül- nagyon jó része. Ránézésre nem túl ütős páncélvastagsági értékekkel, nevezetesen elöl, oldalt és hátul: 222 / 60 / 25 mm. Ami naggyá teszi ezeket az értékeket, hogy tökéletesen lekerekítettek a torony idomai, így szemből nézve szinte mindenhol 300 mm körüli, illetve a feletti effektív értékeket kapunk. Azért jobb, ha annyira nem hisszük el magunkat és nem állunk le mindenkivel emberkedni, mert az ellenséges kumulatív találatok vagy a tökéletesen szemből érkező 300 mm feletti átütésű lövegek lövedékei sajnos képesek áthatolni a torony frontján, azon a részen, ahol be van bugyolálva a lövegpajzs valami wagyu marhabőr félével. Ahogy megszokhattuk egyéb harckocsikkal való játéknál, a kupola itt is gyenge pont, 90 mm átütéssel könnyedén beüthető. Cserébe elég apró a mérete, ha mozgásban tartjuk a tornyot nem könnyű eltalálni, hulldown pozícióból mutatjuk, akkor meg szinte alig mutat magából valamit ellenségeinknek, innen szinte belőhetetlen. Kupolából a parancsnok képzés és távcső nélkül 400 méter távolságba lát el, amit távcső felszerelése nélkül is könnyedén megnövelhetünk a bűvös 445 méterre, hogy a felderített ellenségeink pozícióját parancsnokunk beleüvölthesse rádiónk által biztosított 730 méter sugarú éterbe.

Torony egy másodperc alatt 52,15 °-ot tesz meg felszerelések és kiegészítők nélkül, ami egy annyira jól használható érték, hogy nincs is nála gyorsabban forgó torony x-es közepes tankok között. Csak, mint egy kis érdekesség, a valóságban létező Type 74- es verziók „csak” 24°-ot tudnak másodpercenként.

Test/felépítmény

Az STB szentháromságának nem ez a következő pillére, sajnos a tanktestben semmi különleges nincs. Páncélzata nem arra lett kitalálva, hogy lövéseket hárítson, sokkal inkább arra, hogy minden más jót egyben tartson. Tehát ami eltalál az majdnem biztos, hogy sebezni fog. Cserébe viszont könnyű, így a benne elhelyezkedő motor könnyedén mozgatja a kívánt pozíciókra mind azt a jót, amit összefognak ezek a nem túl robosztus lemezek. Számszerűen a páncélzat így fest: elöl: 110 mm; oldalt: 35 mm; hátul: 25 mm. Azért ne csüggedjünk, hull down pozícióból a frontlemez képes pattintani nem irdatlan effektív páncélvastagsági értékeivel (80-210 mm), sokkal inkább, mert az érkező találatok nagyon hegyes szögben érintkeznek tankunk elülső lemezével, amikor ilyen pozícióból dolgozunk a tankkal. Egy elemzés képek nélkül üres lenne, ezért készítek egy-két a fejezet címéhez passzoló képet, ami a tanktest lemezvastagságát hivatott bemutatni.

Tankunk teljes tömege felszerelések nélkül 37,4 tonna, életerőnk 2000 HP

Motor, lánctalp és felfüggesztés (III. pillér)

Felfüggesztés

Elérkeztünk az STB-1 szentháromságának harmadik pilléréhez, ahhoz az alkotóelemhez, amitől igazán különleges és jól használható harckocsivá válik elemzésünk alanya. Nevezetesen a felfüggesztéshez. Hasonló képpen svéd rokonához (UDES) az STB-1 is rendelkezik hidropneumatikus felfüggesztéssel. Mit is kapunk ezzel az érdekes rendszerrel, ami 10 km/órás sebesség alatt magától aktiválódik. Röviden: azt, hogy az emelkedők tetejéről úgy tudjuk célba venni kiszemelt prédáinkat, ahogy egy sas veszi célba zsákmányát. Gyakorlatilag, ha jól helyezkedünk, szó szerint lenézhetünk ellenségeinkre, akik innentől már inkább csak prédái és tápláléka feneketlen étvágyú 105 milliméteres ágyunknak, amivel percenként több mint tízszer téphetünk le combos falatokat páncélhúsukból. Kicsit technokrata szemszögből vizsgálva: adott az alap -8°-os ágyúkitéríthetőség lefelé és +15° felfelé, ami kiegészül a hidropneumatikus felfüggesztésnek köszönhetően mindkét irányba további 6°-al. Ez így összességében lefelé irányzáshoz -14°-ot jelent, aminél magas tierben (VIII+) nincs is jobb harckocsi. Nem túl bonyolult számítással megkapjuk, hogy 21 °-ot tud felfelé irányzáshoz. Ez már nem annyira combos, de abszolút használható. Hátrafelé ezek az értékek lefelé: 1° + 6° azaz 7°; felfelé ez az érték változatlanul 21°. Oldal irányba a löveg által adott alap -8°-ot tudja lefelé és 15°-ot felfelé (a valóságban, a hidropneumatika oldalirányú billentést is lehetővé tett).

Lánctalpaink a kitűnő és erős motor közreműködésével 54,24 °/másodperc alatt fordítják tankunkat (természetesen alap értéken nézve), mindezt képesek akár egyhelyben is elvégezni. Talajellenállási értékei (kemény/lágy/közepes talajon 0,91/1,05/2,11) nem kimondottan jók, viszont a bivalyerős motor ezt tökéletesen ellensúlyozza. Lánc tartóssága 250 HP, amit ha leszednek róla, szorgos legénységünk 12,03 másodperc alatt szerel vissza. Ha kellően ösztönözve vannak pár pohár szakéval akkor ezt képesek 5,46 másodperc alatt is elvégezni.

Motor

Mitsubishi 10ZF21WT megnevezésű léghűtéses V elrendezésű 10 hengeres turbóval megfújt kétütemű, a valóságban létező motorról beszélünk ám a játékban ez a motor egy kicsit fel lett piszkálva, így teljesítménye 950 lóerő. Ez a 950 lóerő a tank könnyű súlyát 25,4 lóerő/tonnával képes mozgatni. És itt jön egy kis plusz csavar mert a 1.14-es frissítése során bekerült harctéri módosítást, ha kimaxoljuk (elit státuszú tankokkal gyűjtött XP felhasználhatóvá válik bizonyos optimalizációkhoz a tank karakterisztikáját illetően) további lóerőket kapunk, így a motorerő már 997.5 lóerőre duzzad, ami 26,67 lóerő/tonnát jelent számunkra. Kell is hiszen lánctalpainknak puha talajon rettenetes talajellenállási értékeik vannak. De nézzük mit is jelent ez a közel 1000 lóerő egy kevesebb min 40 tonnás járműben. Azt, hogy baromira tud gyorsulni, mind előre, mind hátra menetben. Sajnos a gyorsulás előremenetben 50 km/óráig tart csak, de ezt rendre el is éri, és az emelkedők sem jelentenek neki problémát, olyannyira nem, hogy más gyorsabb tankokat emelkedőn felfelé haladva állva hagyhatunk. Hátramenetben (25 km/h) nincs nálunk jobb a közepes tankok között 10-es szinten, így könnyedén játszhatunk vele csiki-csukit fedezékek mögül kibújva és lőve, majd visszahúzódva. Ezt a játékot még jobb, ha dombok tetején próbáljuk végezni az STB-vel.

Álca

Játékmechanikai szempontból egy igen lényeges kérdés az álcázási érték. Elemzésünk alanya, a középmezőny alsó fertályát erősíti. Nevezetesen értékei a következőképpen alakulnak: álló helyzetben 13,68%, ha még lövünk is miközben állunk ez az érték 2,86%-ra csökken. Ugyanígy mozgás közbenni értékei: 10,26/2,14 %. Ezek az értékek nem hangzanak olyan jól, de nézzük mit tehetünk annak érdekében, hogy ne vegyenek észre minket. 100%-os álca képzéssel, tank álcafestésével, fokozott szellőzéssel és pót ellátmánnyal ez az érték: álló helyzetben lövés előtt és után: 30,10/6,29%, mozgás közben: 23,33/4,88%. Ha esetleg még bokrot is használunk, és miért ne használnánk, tovább növelhetjük álcázási értékeinket. Ha szeretnétek utánaszámolni, milyen pluszt kaphattok a bokroktól, kidőlt fáktól akkor itt megtehetitek. Mindent figyelembevéve a tankhoz illő játékstílushoz ez az álcaérték tökéletesen passzol és elegendő.

MODULÉRZÉKENYSÉG

A felépítmény agyon van zsúfolva modulokkal, amit sajnos alig élveznek páncélvédelmet. Így a fejezet címe nem csupán egy kötelező kör, hanem a modulérzékenységgel folyamatosan számolni kell a csaták alatt. Fokozott óvatosággal kell játszani, és ha van elég képzett legénységünk a tankban, érdemes ráerősíteni őket a modulérzékenység csökkentésére. Tehetjük ezt: megelőző karbantartással, ami a kialakulni vágyó tűz esélyét hivatott csökkenni, biztonságos elhelyezés skillel, amivel a lőszerrekesz védettségét erősíthetjük. Nincs sok csatám ezzel a tankkal és a legénységem sem kapta meg ezeket a képzettségeket ez idáig. Amit eddigi tapasztalatomból le tudtam szűrni, hogy számokkal ellentétben nem nagyon szokott égni. Ez idáig összesen (100 csata átlaga) egyetlen egyszer gyulladt ki, akkor tüzérség vert telibe. Nyugodtan mehet a tűzoltókészülék helyett a pót ellátmány. Apropó tüzérség. Ha talál, akkor könnyedén maximumot sebez, aminek vagy a motor, vagy valamelyik legénységi tag biztosan kárát szenvedi, nem ritkán ezek együttes kombinációja halmozva. Ami nagyon gyakori, az a lőszerrekesz sérülés és vezető elhalálozása. Persze lehet a vezető dafkéból követi el magán a seppukut (切腹 / 腹切り), mert számára egy sérült harckocsival már nem méltó harcolni. Vagy velem...

AJÁNLOTT JÁTÉKSTÍLUS

Itt muszáj lesz egy kicsit személyesebbre vennem az írást, mivel jelenleg még tanulom ezt a harckocsit. Korábban megvolt, de pár évvel ezelőtt megváltunk egymástól, mert várakozásaim ellenére az egyik – számomra – elég rosszul játszható X-es tank volt a játékban. Elemzésem írásához vásároltam vissza, e sorok írásakor 100 csatánál tartok vele (korábbival összesen 250). Teljesen más szemszögből álltam hozzá most, óvatosan és tisztelettel indítottam el a garázsból. Kezdünk nagyon összebarátkozni, félelmetesen jó csatákat lehet futni vele, korábban kialakított negatív véleményem a tankról Pálfordulatot vett. Néhány pontba szedve a legfontosabb elvek, amikkel sikerre vihetjük a vele való játékunkat:

• Bánjunk vele tisztelettel, és harcoljunk körültekintően
• Figyeljünk a tüzérségre
• Figyeljük a térképet! (nem győzöm hangsúlyozni)
• Támaszkodjunk a magas DPM-re
• Használjuk a dombokat, és lövegsüllyedésünk
• Használjuk ki a motor nyújtott dinamikát
• Legyünk tisztában azzal, hogy mikor kell visszavonulni

Előbbi felsorolásom már-már közhelyszámba is mehetne, de nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire kell ezzel a tankkal figyelni a csata eseményeit és milyen megfontoltan kell kiválasztanunk a helyszínét annak, ahol harcolni akarunk. Nem véd meg minket a páncélzata, nem kimagasló az álcája (azért használható) és végsebességére se lehet támaszkodni, ha nagyon bebambultunk egy pozíciót, hogy onnan meneküljünk. Egy szó, mint száz, folyamatos figyelemmel kell kísérjük a csata menetét és kalkulálnunk kell a fel nem derített / bokrok fedezékéből ránk leső ellenségekkel, tisztában kell lennünk azzal ki mikor lőtte el magát, mennyi lehet a töltési ideje, merre céloz. Ez halmozottan igaz az ellenséges tüzérség figyelésére. Ahogy hét évvel ezelőtt megírt STB-1 elemzésben Jackal_HUN javasolta:

Minél inkább kerüljük a sebződést, használjuk ki -10 fokos csőlehajlásunkat (ami jelenleg 14°), látogassuk sűrűn a dombok tetejét és szúrjunk oda, ahová lehet. Használjuk a tornyunkat az ellenfél lövésének kiprovokálására, ez viszonylag megbízhatóan pattint... Soha ne álljunk le senkivel közelharcolni, mert a testen a pattintás esélye rendkívül kicsi, meneküljünk még időben, amíg lehet, ezért a Minimap megfelelő használata KIEMELTEN FONTOS. Akinek van jogosítványa, tekintsen úgy a tankra, mint ha folyamatosan minden tükörben néznie kellene a körülötte közlekedőket. - Jackal_HUN

Ez egy támogató harckocsi. Ha meg kellene fogalmaznom, hogy milyen harcmodor áll neki a legjobban akkor azt mondanám, hogy közepes távolsági támogató tank. Jelen esetben ezt lehet agresszívebben is és defenzívebben is végezni, mindkét stílus jól áll neki. De sose legyünk túl agresszívek. Következőképpen képzelem el: a csata betöltésekor válasszunk legalább két olyan pozíciót a térképen, ahol ki tudjuk használni negatív irányú csőlehajlásunk. Ne rohanjunk előre, mert annak gyorsan garázsmenet lehet a vége - azért ez a legtöbb szituációra és tankra igaz - hanem figyeljük a kistérképen az eseményeket. Ha az elsőre választott pozíciókon túlerőre számíthatunk, akkor oldalogjunk át a másik lehetőségre. Ha nincs ilyen, akkor inkább messzebbről, fedezék mögül kibújva próbáljuk ritkítani a támadóinkat. Próbáljunk meg mindig olyan helyzetbe kerülni, hogy magasabban legyünk ellenfeleinknél, illetve csak a tornyot mutassuk, a felépítmény ne látszódjon, mert azt nagyon könnyen megsebzik.

Bár 1 vs 1 szituációkból óriási tűzerőnknek köszönhetően valószínűleg mi fogunk győztesen kikerülni, azért az ilyen jellegű közelharcokat inkább távolról kerüljük, mivel testpáncélzatunk nem fog ránk vigyázni és ha győztesen is kerülünk ki belőle, HP-k nagy része bánni fogja ezt. Ha közelharc, akkor fedezék mögül! Válasszuk ki mi a ringet, ahol bokszolni akarunk mással. Ha szükséges húzódjunk vissza játsszuk el a gyenge védtelent, majd amikor ez által pole pozícióba kerültünk, osszuk rá félelmetes tűzerőnk.

Lassabban mozgó falkáktól leszakadt nehéztankokat és páncélvadászokat gond nélkül körbe kocsikázhatunk erős motorunknak és kiváló forgási képességünknek köszönhetően. Ha jól időzítünk, többször is beléjük lőhetünk, láncolhatjuk őket, amig megpróbálnak ránk fordulni. Minket senki sem fog tudni leforogni hiszen a legjobbak közé tartozunk ezen a téren. Alap értéken több mint 106°/másodperc a tornyunk és a felépítmény együttes forgási sebessége, ha ezeken az értékeken még húzunk is akkor gyakorlatilag 3 másodperc alatt teljes kört írhatunk le a löveggel.

Összefoglalva: A -14°-os csőlehajlás szinte üvölt, hogy dombokon játszunk a tankkal, ez kiegészül egy használható toronypáncéllal és látótávolsággal is. Találjuk meg azokat a pozíciókat a térképen, ahonnan tudunk úgy játszani, hogy csak a tornyunkat lássák, és folyamatosan szurkáljuk őket kihasználva lövegsüllyedésünk. Ha bukik az oldal, időben húzódjunk hátrébb. Kerüljük a közelharcot, és mozogjunk sokat, hogy az ellenséges tüzérek ne vehessenek célba. Látótávolságunkra is tudunk támaszkodni, végjátékokban jól jöhet, hogy képesek vagyunk saját magunknak spottolni. Ha spottolunk, használjuk a bokrokat, ne egyből tüzeljünk a felvillant ellenségre, hanem húzódjunk a bokor fedezéke mögé úgy, hogy csak az ellenség piros kontúrja látszódjon, így elkerülhetjük, az ellenséges viszont tüzet.

Végjátékban lehetünk már sokkal bátrabbak, főleg, ha sikerült megőriznünk életerőnk nagyobb részét. Felvehetjük a kivégző kaszás szerepkört, lesoványodott életerejű ellenséges harckocsikat pár másodperc alatt juttathatunk haza, használjuk ehhez kitűnő gyorsulásunk és forgási sebességünk, aminek segítségével bárkit körbe autózhatunk, miközben leheletnyivel több mint 5 másodpercenként szúrjuk bele a garázsba vonuláshoz szükséges utolsó löketeket...

Miért az STB-1-et válasszam?

Nos mivel a játékon belül egyetlen egy olyan tízes közepes tank van, ami hasonlóképpen hidropneumatikával van felszerelve (UDES 15/16) ezért ebbe az elemzésbe szintén kívánkozik egy összehasonlítási rész. Sokkal újabb gondolatokat nem tudnék hozzáfűzni, talán csak a szubjektív véleményem változott meg és most már jobban hajlok az STB-1 játékstílusa felé.

UDES elemzés végén lévő kommentekben, kiváló hasonlatokkal megfogalmazott kommentet olvashatunk az UDES és STB-1 összehasonlításáról gergelyradics bilentyűzetéből. Utólagos engedelmével, nem merítgetek, hanem kicsit áttördelve behelyezem a véleményét elemzésembe:

Véleményem szigorúan szubjektív. Az eposz címe STB-1 vs UDES aka. Volvo s60 vs Mitsubishi Evo6 a járművet leginkább a Volvo autómárkához tudnám hasonlítani, ezzel kb. mindent elmondtam. Szürke és átlagos jármű a hidropneumatikát leszámítva. Mivel a szürke semmitmondó kialakítást, a nem túl jó motorokat nehéz eladni ezért a marketingesek kitalálták: Ha már szürke, svéd, unalmas akkor legyen legalább biztonságos. (nos a játékban koránt sem az!) nekem az STB-1 a kedvenc 10-es med tankom, igaz, hogy kevesebb az alfa sebzése, de a 4000+ DPM, az overall játékélmény mindenért kárpótol. A pneumatika is jobban működik szerintem rajta, az UDES-nél az az érzés, hogy "lassabban" működik a dőlés, ráadásul hátsótornyos! képzeld el, hogy egy domb csúcsán "egyensúlyozol" 20 km/h alatti sebességgel és próbálod a tank dőlésszögét az előnyödre fordítani.

Nehezebb megtalálni azt a pontot a tank orrával, hogy meddig menj előre és honnan kezd el dönteni a járművet mert a torony hátul van az eleje meg "kilóg" majd a csúcs pontjáról és pont a legérzékenyebb/gyúlósabb részét mutathatod a pirosaknak. Tízes járművet, ha kompetitíven akarsz játszani muszáj lesz pótkajával tolnod a jobb ágyú kezelhetőség és magasabb DPM miatt. Bekapsz egy hasast és ég is a szekér, mint a Reichstag. Az STB-1-nek középen talán kicsit előrébb van a tornya. Sokkal egyszerűbb kihasználni azt amire a tankot kitalálták... A tornyozáshoz az kell, hogy ne legyen arty a játékban, vagy ne legyen mondjuk 3 mert akkor azt el lehet felejteni. HA nincs arty és tudsz tornyozni akkor a felépítményt végig mutatod az ellenfélnek. Ilyen esetben a legfontosabb dőlésszög a tűzerő és a torony páncélzata, mit fog bírni a vas. DPM-ben az STB-1 (ki lehet próbálni) verhetetlen főleg HEAT-tel. Dőlésszögben szintén az STB-1 jobb -14 fok azt hiszem. (idézet: gergelyradics)

Toronypáncélzatban, ha tudod, hogy hol kell lőni az STB-1-et akkor beütheted, az UDES-nél, ha tudod hol kell lőni akkor beütöd. TD-ként is lehet használni: Kb. minden tankot használhatsz td-ként kivéve a nehéz tankokat (habár erre is rácáfolnak a redline camper e100-ak) Az STB-1 ebben is jobb mert beállsz egy szép bokor mögé van egy jó spottered, a bokor álcáját használva 8-as csatában alap lőszerrel 10-es csatában meg HEAT-tel hátulról bontasz! Aki még nem próbálta milyen 4000+dpm-el játszani (és nem Badger meg Tortoise-ról beszélek mert azzal ritkán érsz oda, hogy ki is használd) az tegye meg. Az STB-1 egy Mitsubishi evo 6-os. Nem ezek a szar evo8 evo9-ek, ezeknek se ízük se bűzük... Arról a becsövezett megbuherált evorol beszélek, amin a cp9a motor van, és ha felcsavarod a turbónyomást akkor lehet 4-5-600 lóerő is az aszfalton. Persze ha azt hiszed, hogy neked mindent lehet akkor hiába a tuti 4x4 hajtás és a jó tapadás lerepülsz az útról és koporsó, de ha tudod, hogy meddig mehetsz el vele, tiszteled a gépet akkor móresre tanít bárkit bárhol bármikor. (idézet: gergelyradics)

Végezetül ezt a fejezetet egy Japán közmondással zárnám, miszerint:

Ahol előny van, hátrány is van. Azaz: メリットがある場合は、デメリットもあります。

Hogy kinek melyik tank áll jobban a kezére, hát ki kell próbálni, én mindkettőt csak ajánlani tudom. Az STB-1 hasonlóan az UDES-hez megfontolt játékmenetet igényel ezzel együtt sokkal pergőbb, dinamikusabb csatákat játszhatunk irányításával. Egyes források szerint a buff óta a játékban elérhető legjobb közepes tank.

CW/SH/KLÁNCSATÁK

Jelen bekezdés megírásához más játékosok véleményére támaszkodom, mivel az utóbbi időkben nem igen látogatom a bekezdés címében szereplő eseményeket. Nortonor így vélekedik az STB-1 létjogosultságáról:

A mai napig aktív kiegészítő tank tornyozós mapokon, "STB specifikus" pozíciókban. A 907, CS-63 után a harmadik legnépszerűbb CW med.

Összességében, nagyon pálya és taktika függő, kiválóan lehet támaszkodni dinamikájára, tornyára és félelmetes percenkénti lövésszámára.

AJÁNLOTT FELSZERELÉSEK FOGYÓESZKÖZÖK ÉS LEGÉNYSÉGI SKILLEK

Felszerelések

Személy szerint ventilátor párti vagyok, körülbelül mindenre rárakom amire lehet, mivel minden főbb tulajdonságon reszel egy kicsit és a maximális DPM és ágyúkarakterisztika eléréséhez is jól jön. Töltésgyorsítót megint csak nem hagynám el, hiszen az STB-1 egyik legerősebb tulajdonsága pont a gyors töltés, amit érdemes lehet a végletekig felhúzni. Két főbb alternatívát fogok megadni. Személy szerint nem szívesen térek el az első alternatívától, bár néha jól jöhet a turbó által nyújtott plusz 4-5 km/órás végsebesség növekedés, illetve lehetnek olyan helyzetek amikor jól jöhet plusz 10% látótávolságnövekedés távcső segítségével.

1. alternatíva (agresszívabb játékhoz):

• Fokozott szellőzés
• Függőleges stabilizátor
• Töltés gyorsító

2. alternatíva (defenzívebb játékhoz):

• Fokozott szellőzés / turbó / távcső
• Töltésgyorsító
• Függőleges stabilizátor

Field modification

A játék 1.14-es frissítésével bekerült a field modification azaz, az elit státuszú tankok felszereléshelyeit XP felhasználásával tovább lehet fejleszteni, akár oly módon is, hogy nem csak az első felszerelési helyre rakott felszerelés kap bónuszt, hanem választható további egy bónuszhely. Kétféle lehetőség közül lehet választani: túlélés, illetve látótávolság. Egyértelműen a látótávolsági bónuszt ajánlom. Ennek függvényében két alternatívát fogok megadni, melyeket, ha felszereltek, a csata betöltése után még lesz 30 másodpercetek, hogy eldöntsétek melyik illik jobban az adott térkép taktikájához.

1. alternatíva (agresszívabb játékhoz):

• Fejlesztett forgási mechanizmus
• Fokozott szellőzés
• Töltés gyorsító

2. alternatíva (támogató, mesterlövész játékstílushoz):

• Fejlesztett célzórendszer
• Fokozott szellőzés / távcső
• Töltésgyorsító

Továbbá elérhetők a játékban a Dual modifikációk. A Standard modifikációk kifejlesztése feloldja az azonos szintű Dual modifikációkat is. Ezek kreditért vásárolhatók meg és két paramétert befolyásolnak: lehetővé teszik két paraméter újraelosztását, pontosabban az egyiket felhúzhatjuk, de a másik kárára. Éppen ezért, személy szerint nem ajánlom ezen modifikációk kreditért való megvásárlását, amennyivel jobb lesz tankunk bizonyos választott szerepkörökben, úgy más tulajdonságai gyengébbé válnak.

Kötvényes felszerelések

Kötvényes felszerelések esetén, a felszerelések nem kapnak külön boostot, alap értékeik számítanak, amik bónusz nélkül is magasabb értékeket adnak. Itt több alternatívát nem adok meg és annak sincs jelentősége, hogy melyik felszereléshelyre kerülnek. Egy ilyen kiélezett tankra, mint az STB csak ajánlani tudom ezeket a kötvényes felszereléseket, ezekkel éri meg legjobban használni ezt a kitűnő harckocsit.

• Fokozott szellőzés (lila, +8,5%)
• Töltésgyorsító (lila, +13,5%)
• Függőleges stabilizátor (lila, -27,5%)

Fogyóeszközök

• Kis javító készlet / Nagy javító készlet
• Kis elsősegély csomag / Nagy elsősegély csomag
• Pótellátmány

AJÁNLOTT LEGÉNYSÉGI KÉPZETTSÉGEK

• Parancsnok / rádiós: 6.érzék, Bia, Álcázás, Javítás, Felderítő, Ezermester
• Lövész / töltő: Álcázás, Bia, Javítás, Pillanatkép, Fegyverkovács
• Vezető: Álcázás, Bia, Javítás, Sima utazás, Megelőző karbantartás
• Töltő Javítás, Bia, Álcázás, Biztonságos elhelyezés, Tűzoltás

BEVÉTEL, KIADÁS

Nézzük a képletet, van egy X-es közepes tankunk, amivel azért fogunk HEAT-et is lövöldözni, a maga 4800 kredit per darabos árával. Eredményes játékhoz nem árt a pót ellátmány 20.000 kredites áron. Tankunkat is javítanunk kell, ha nem a redline-on campelünk egy bokor mögött. Ezeket az értékeket, ha képletbe tesszük, még pozitív végkimenetelű csata esetén is nagyon mínuszos köröket kaphatunk. Tömni kell bele a kreditet, mert pont olyan az étvágya, amilyen a tűzgyorsasága. Ahogy képes percenként 4000 sebzést kiosztani, úgy képes percenként 4000 kreditet is megenni. Sajnos a költségmérleg nyelvét igencsak a negatív tartományba képes billenteni az ezzel a tankkal játszott csata. Nekem átlag, csatánként 20.000 kredit veszteségbe fáj prémium fiókkal, de vesztes csata végén, még ha jól is sebeztünk, nem ritkák a mínusz 40-60 ezres körök. Míg egy Progettoval, vagy Leoparddal akár farmolhatunk is, addig az STB-1-gyel inkább csak kiadásaink lesznek.

ELŐNYÖK és HÁTRÁNYOK

Előnyök

• -14° löveg kitéríthetőség lefelé
• Félelmetes DPM
• Jó toronypáncél
• Jó látótáv
• Bivalyerős motor, kiváló fajlagos teljesítmény
• Szuper forgási sebesség (tornyon, testen egyaránt)
• Kitűnő gyorsulás
• 25 km/h hátramenetben
• Valós történelmi háttér

Hátrányok

• Ergya talajellenállási értékek
• Gyenge testpáncél
• Modulérzékenység, ami főként a lőszerrekeszt sújtja
• Alacsony végsebesség

AKIKNEK AJÁNLANÁM és AKIKNEK KEVÉSBÉ

Akiknek ajánlom

Szerintem mindenkinek érdemes kipróbálni, ha kreditet nem akartok adni érte, akkor érdemes legalább tesztszerveren futni vele pár kört, az nem kerül semmibe. Csak ajánlani tudom, érdemes megtapasztalni, milyen szuper ilyen DPM-el játszani, és ezt tehetjük dombok védelméből köszönhetően a hidropneumatikának, valamint a jó toronypáncélzatnak. Ezzel együtt tapasztaltabb játékosok kezében válik ez a tank csak hatékonnyá, megfelelő óvatosság és pályaismeret nélkül kínszenvedés lehet vele a játék.

Akiknek kevésbé

Kezdő játékosok nem biztos, hogy ki tudják használni a benne lévő potenciált, mert semmi nem teszi kezdőbiztossá ezt a járművet. Ha egy kicsit is megpróbálod "túljátszani" akkor garázs. Ha nem figyelsz a kistérképre akkor is garázs. Ismerni kell a dombokat, spot mechanizmust, pályán lévő bokrokat. Pont ezért jó szívvel első x-es tanknak sémiképpen sem tudom ajánlani.  Persze ha valaki belevág első 10-esnek akkor hajrá! Ha ezen megtanult, akkor a többin már biztos menni fog. Azoknak viszont a legkevésbé, akik a térképet nem tudják használni vagy kikapcsolják, mert ezzel a tankkal képtelenség akár gyenge szinten is térkép nélkül boldogulni.

STATISZTIKÁK

Tőlem megszokott módon pár sort írok az STB-1 aktuális (e sorok írásakor 2021.11.11.), statisztikájára vonatkozóan.
191 307 példányszámban kelt az EU szerveren átlagosan 168 csatát futnak vele a játékosok, 1865,8 az ezzel a tankkal bevitt átlag sebzésük, 50,88%-os nyerési rátával és mindezt teszik 1515,61-es WN8 értékeléssel.

Gun Mark és Kitüntetések, valamint WN8

Itt keresgélhettek, ha kíváncsiak vagytok, mit kell tenni a kiválóság jelek eléréséhez egyéb harckocsik esetében is.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

• Első sorban gyönyörű feleségemnek Jucikának a lektorálásért és lelkesítő szavakért, amiket kaptam tőle.
• Köszönöm Nektek Olvasóknak, hogy időt szakítottatok az elemzés elolvasására. Külön köszönöm, hogy előző elemzésemet csupa öt csillaggal honoráltátok és lelkesítő kommentekkel. Ezekből tudtam meríteni és ennek köszönhető, hogy nem 12 hónap alatt íródott meg jelen elemzés, hanem csupán 2 hét alatt.
• Külön köszönet Jackal_HUN-nak, aki korábban készített már egy STB-elemzést, így ahhoz is tudtam nyúlni, illetve külön köszönet Gergelyradics kollégának, aki lelkesítő és szuper hasonlatokkal élő kommentjében fogalmazta meg STB-1 előnyeit, játékstílusát.
• Köszönet Tankelitnek a kiváló és tanulságos videóért.
• És végül, de nem utolsó sorban Jacktornak és Nortonornak, mert véleményeznek és elkészítik az írásom kompatibilitását az oldallal, hogy megjelenhessen itt.

Utószó

Kedves Olvasók, köszönöm a figyelmeteket, tervezek még más tankokról is írni, de azt inkább majd a következő évben teszem, ahogy majd időm engedni fogja. Legyetek kedvesek kommentetekben megírni, miről szeretnétek, hogy legközelebb írjak, illetve írjátok meg, hogy mi az, amit beletennétek az elemzésbe. Legutóbbi kommentben kértétek, hogy a tankágról kicsit írjak. Jelen esetben, ezt nem tettem meg, mivel ezt a japán közepes ágat, tervrajztöredékekből, illetve szabad tapasztalatból húztam ki, ezért, ha bármit írtam volna az ág grindeléséről az csupán spekuláció lett volna. A tier VIII-as kistestvérrel mentem pár kört, nekem érzésre elég kellemetlen volt játszani vele. Ahogy végig bogarásztam a fejlesztési fát, számomra egyértelműen az STB-1-es az amiért érdemes elindulni az ágon. すべて終わった

Videó

Ajánlom figyelmetekbe Tankelit videóját, ahol egymás mellé állítja a két hidropneumatikus közepest (STB-1; UDES 15/16). Bemutatja az ajánlott felszereléseket, a tankok közti különbséget pro és kontra, illetve láthattok 3-3 mindkét tank stílusához illő játékmenetet. Jó szórakozást hozzá!

Az elemzést írta: 454Automatic

Források:

• https://www.reddit.com/r/WorldofTanks/search/?q=best%20medium&restrict_sr=1&sr_nsfw=
• https://ja.wikipedia.org/wiki/74%E5%BC%8F%E6%88%A6%E8%BB%8A
• http://ftr.wot-news.com/2013/08/31/stb-1-japanese-tier-10-medium-tank/
• https://detail.chiebukuro.yahoo.co.jp/qa/question_detail/q14208933154
• https://ameblo.jp/type60mbt/entry-12678396438.html
• http://dictionary.sensagent.com/74%E5%BC%8F%E6%88%A6%E8%BB%8A/ja-ja/
• https://togetter.com/li/429323?page=2
• http://tankguy.gooside.com/type74history/Type74History.html
• https://tanks.gg/
• https://worldoftanks.eu/
• https://wotinspector.com/en/
• https://www.wotgarage.net/
• http://www.wotinfo.net/en/camo-calculator
• https://skill4ltu.eu/
• https://www.wotinfo.hu/index.php/tank-elemzesek/item/1669-stb-1-elemzes
• https://totalcar.hu/tesztek/nissanz/