Amerikai inváziós erő horgonyzik az aleut szigeteknél

A japán hadművelet stratégiai célja az lett volna, hogy megossza az amerikaiak figyelmét a midway-i csata kezdetekor, esetleg hogy az Egyesült Államok ne az Aleut-szigeteken keresztül igázza le Japánt. Az elfelejtett csataként is emlegetett ütközet volt az utolsó olyan csata, amit az Egyesült Államok területén szuverén nemzetek vívtak egymással. Amerika attól tartott, hogy Attu és Kiska lerohanása csak az első lépés volt, s Japán már Alaszka megtámadását készíti elő.

A történészek döntő többsége úgy látja, hogy Tokió ezzel az amerikai csendes-óceáni flotta erejét kívánta lekötni a Midway-szigetekért folyó harcok során. Bár Washingtont nyilvánvalóan felbőszítette a területe ellen intézett újabb japán támadás, eleinte feltűnően kevés figyelmet szentelt az Attun kiépülő japán helyőrségeknek. 1943. május 11-én az amerikai haditengerészet megkezdte az attu-i japán helyőrségek elleni támadását. A japánok nem támadták meg az érkező amerikaiakat, hanem a sziget hegyi részeire vették be magukat. A május 29-i végső ütközet amerikai győzelemmel zárult, az utolsó japán katonák öngyilkosságot követtek el, hogy ne essenek fogságba; az amerikaiak összesen több mint kétezer japán halottat számoltak össze a csatatéren. A japán inváziós erőből mindössze 29 katona esett élve fogságba.

Japán hadifoglyok

A támadók közül 549 amerikai halt meg és 1148 szenvedett sérüléseket, 1200-nak voltak komolyabb fagyási sérülései, 614-en betegedtek meg és 318-an haltak meg más okokból.

Kiskai Invázió

Kiska egy apró sziget az Alaszkához tartozó Aleut-szigetcsoport nyugati csücskében. A 30 kilométer hosszú, 3-10 kilométer széles sziget nagyjából félúton van Alaszka és Japán között, ezért hiába lakatlan, fontos stratégiai pontnak tűnt a csendes-óceáni hadszíntéren. Az amerikai hadsereg csak egy tíz fős személyzettel működő időjárás jelentő állomást üzemeltetett rajta, egészen 1942. júniusáig, amikor a japánok egy 500 fős tengerészgyalogos különítménnyel elfoglalták a szigetet, majd még több ezer katonát vezényeltek oda.

1943. nyarán határozott úgy a szövetséges vezetés, hogy oda kell csapni az Aleut-szigeteken állomásozó japánoknak, hiszen bármennyire is az isten háta mögött, de mégis csak amerikai földet bitoroltak. Az amerikai és kanadai csapatok komoly erőkkel vonultak fel Kiska ostromára: 96 hadihajó és több mint 34 ezer katona érkezett az 5200 fős japán támaszpont bevételére.

Kiskát bombázza az amerikai légierő

Az invázió augusztus 15-én kezdődött, és két teljes napon át tartott. A szövetséges csapatok a sziget két átellenes felén szálltak partra, és harapófogóba fogták a japán erődöt. Az átláthatatlan, sűrű ködben kaotikus helyzet alakult ki, szinte vakon lőtték egymást a harcoló felek. A csata végén az amerikai-kanadai sereg közel 300 sebesültet, és 32 (más források szerint 92) halottat könyvelhetett el, és komolyan megsérült a USS Abner Read romboló is, de elfoglalták a japán helyőrséget.

Kiskán a partraszálló egység

Az ellenség viszont nem volt sehol. Mintha a föld nyelte volna el őket.

A támadás vázlata

Mint kiderült, a japán csapatok három héttel korábban július 28.-án csendben visszavonultak, kivonva mid az 5000 katonájukat. Az amerikaiak pedig az üres helyőrséget támadták meg.

A USS Abner Read aknára futott, a partraszálló csapatok pedig egymást lőtték a ködben, két napon át. Minden egyes odaveszett vagy megsérült katona baráti tűzben, vagy a japánok által otthagyott aknákra lépve esett el.

Az amerikai haditengerészet azóta is erre a győzelmére a legkevésbé büszke, mivel két teljes napi harcoltak- saját maguk ellen...

(A cikkhez Hanula Zsolt Indexben megjelent írása adta az ötletet)

Írta: Bodzy