Bevezetés

Aki valaha is hozzálát a japán közepes ág fejlesztéséhez és nem free xp-zi az STA-1-ig az egészet, az az igen kellemes Chi-He után, majd a már annyira nem kellemes Chi-Nu-t követően, de még az egyáltalán nem kellemes Chi-Ri előtt egy igazi japán gyöngyszemre, akarom mondani rizsszemre lel. Ugyanis a t8-ig gyengének titulált japán közepes ágat sújtó tévhitekkel ellentétben a Chi-To-val egyáltalán nincs semmi gond, csupán első ránézésre más 6-os közepesekkel összehasonlítva tűnhet gyengébbnek.

Paraméterek

Ágyú

Hogy miért nincs ezzel a tankkal semmi gond, azt tökéletesen vázolja ez a löveg, ami a 7.5 cm Tank Gun Type 5 Model I nevet viseli.

Ebből könnyen rájöhetünk, hogy egy 75 mm-es csőről lesz itt szó. Átütésben a következő értékekkel dolgozunk: 155/186/38 mm, ennél csak a Sherman Firefly ágyúja teljesít jobban, a sebzés értékeink pedig a következők: 130/130/175. Abban hogy ebből a 130-as alfából egy igen kellemes DPM érték bontakozzon ki, a 15,79-es RoF, a 2,1 mp-es célzásidő és a 0,36-os pontosság segít nekünk. Így tehát, ha ezt az ágyút a legoptimálisabban üzemeltetjük, úgy a DPM-ünk 2594-re ugrik, 1,68 mp-es célzással és 0,32-es pontossággal és még a Cromwellnél is gyorsabb 3 mp-es töltésidővel. A képlet ennek eléréséhez a következő: 100%-os legénység, BiA, venti, töltés- és célzásgyorsító és némi pótkaja (ez a japán tankokban Onigiri névre hallgat, ez egy ilyen kis algába töltött rizsgombóc lényegében "az sült rrizs, maga ploli"). 

Komolyra fordítva a szót, 2000 fölötti soft DPM-re ezen a szinten csupán néhány közepes tank képes: Cromwell, A-43 és a két amcsi Sherman, de ezek is csupán egy paraszthajszállal tudnak többet, viszont átütésben elmaradnak tőlünk. Itt jegyezném meg, hogy a goldammó ezeknél a japán tankoknál még mindig sima AP, tehát a sebességük is csupán 821 m/s, ahogy a normál lőszernél is.

65 db lőszer cipelhetünk magunkkal, én ezt 48/15/5 arányban pakoltam, de repeszből elég 2-3 is, igazán csak az ilyen Nashornokat jó vele oldalról pukkasztgatni meg cap-et visszalőni. A 185 átütésű gold-hoz is igazán csak t8-ban kell hozzányúlni, t7-ben a weakek-en szépen átmennek a lövedékek.

Ami kb. rejtett stat ugye a mozgás közbeni célkör szétesés, amiben például a Cromwell az élen jár, itt ez a veszély minket nem fenyeget, amolyan amcsi jellegű a stabilizáció, persze nem egy Pershing, de közel full gázon is nyugodtan lövöldözhetünk. Toronyforgás közben pedig pofátlanul minimális a célkör szétesése, tehát például egy bokorból nézelődve, ha átforgunk a célra szinte azonnal lőhetünk is. Fejlesztés során fektessük a fő hangsúlyt a top ágyú kifejlesztésére.

Összességében ez a cucc annyira jól balanszolt, hogy ha a játékban minden ágyú ilyen lenne, feleslegesek is lennének ezek az elemzések.

Torony

Top tornyunk a Type 4 Chi-To Production nevet viseli, páncélzata a finoman szólva is papír 75/50/50 mm és ehhez még csak túl nagy lövegpajzs sem tartozik, s mivel méretre és tömegre is igencsak nagyra sikeredett, így a forgása is csak 36 fok másodpercenként, amivel kategóriájában a középmezőny alján foglal helyet.

Látótávja sem túl kiemelkedő: 360 m.

A torony egyetlen kellemes tulajdonsága a -10/+20 fokos lövegkitéríthetőség (vigyázzunk mert hátranézve csak -5°). Ugyanakkor persze hiába a kellemes gundep, ha maga a torony magas és az ágyú inkább a közepétől lefelé helyezkedik el, így egy domb mögül igen csak ki kell tennünk a torony „homlokát” ahhoz, hogy lőni tudjunk, ez pedig a fent említett papír páncél miatt problémás lehet.

Felépítmény

Persze, ha a torony papír, legyen az alváz is az, gondolták a japán mérnökök és az a baj, hogy nem csak gondolták. A toronnyal szinte megegyező 75/35/35 mm páncélzat "védi" a legénységet, viszont bár a japánok igen apró emberkék hírében állnak, mégis sikerült egy közel 7 méter hosszú és 3 méter magas tankot alkotni, well done.

Szerencsére a WG-s srácok itt mellőzték a messze földön híres humorérzéküket, hiszen - ahogy a papír tankoknál megszokott módon - átlag alatti hp mennyiséggel kalibrálják be a járműveket az adott szinten (lásd francia tankok). Itt egy százassal többet sikerült begépelni. Így 820 hp-val rohangálhatunk, aminél csak a VK 30.02 (M) jelű masina 840 hp-ja több, tőle sem sajnálom.

Érdekes módon a nagy méret ellenére nem bukunk akkora camo értéket, de ez igaz egyébként az egész tier-ben a közepesekre, hisz csupán 2,5% a differencia az első és utolsó közt. Szóval a standard álló helyzetes camo-nk 12,57%, mozgás közben 9,44%, lövés után pedig 3,1%.

Rádió

Talán többen hallottatok már a Philadelphia kísérletről, ennek a sztorinak a hitelessége ugyan kérdőjeles viszont erős a gyanúm, hogy a japánok valahogy rátehették a kezüket erre a szerkezetre, mert hogy a Type 3 Ko típusú rádió a maga 560 kg-jával nem egy szokványos rádió, az biztos. Én próbáltam utána járni a dolognak, kerestem kutattam, de hogy ez miféle szerkezet lehet, az továbbra is kérdéses. A gyengébbik Otsu rádió sem egy kis darab a maga 240 kg-jával és erről sem találtam semmi kézzel foghatót.

Mindemellett a két rádióhoz tartozó vételi távolság 750 és 550 méter és mivel mindkettő ilyen kis csöppség, én úgy gondoltam hogy beérem a kisebbikkel is, hátha csurran csöppen még egy kis mozgékonyság. A legjobb persze a Type 96 Mk. 4 Bo lenne, ez csupán 50 kg, de sajnos csak 425 m a hatóköre.

Felfüggesztés

30 fok/mp forgási sebességgel igencsak a sor végén kullog, már-már heavy tankos érzés és talajellenállása is csak átlagos.

Motor

Az erőforrásunk egy Mitsubishi AL Type 4 Kuurei V-12, ami mindössze 400 lóerős és ez itt a probléma. Egész egyszerűen gyenge egy 32 tonnás harckocsi meghajtásához, így a végsebességünk is mindössze 45 km/h (tolatni is csak 18-al tud), ami 12,23 lóerő/tonna arány mellett... hát elég hervasztó, mert ha még gyorsak lennénk, kit is zavarna a nagy papír test, de nem...

A végsebességet igen komótosan éri el, viszont szépen tudja tartani, különösebben a fordulás sem csökkent rajta túlzottan.

A motor egyébként igen érzékeny, elég kevés hp-t kapott és szemből is könnyen sebezhető, olyasmi mint a Centurion 1 lőszerrekesze, ha az alvázat az alsó részén meglövöd, szemből simán viszi a modult, így egész jó, hogy a gyúlékonysága csupán 15%.

Ajánlott játékstílus

Annak ellenére, hogy az összképet erősen rontja a felfüggesztés és a motorteljesítmény, úgy teljes egészében nem egy rossz tank a Chi-To. Sőt, most hogy így nézem, ez eddig fel sem tűnt, hogy ilyen alacsony értékek szerepelnek a mozgásért felelős modulok mellett, hiszen az összhatás kellemes. Érzésre megfelelő a forgás és a végsebesség is, na igen mintha csak egy középkategóriás japán autóban ülnénk.

Persze ez egy tank, így igazi értékét az ágyú adja, hiszen átlag feletti paramétereinek köszönhetően könnyedén boldogulunk akár t8-ban is, olykor némi golddal megtámogatva. A játékstílusa tehát valamelyest a Sherman Firefly-éhoz hasonlítható, de nagyobb végsebességgel és gundeppel.

Szóval saját tierjében - és azt mondom a DPM-nek köszönhetően még 7-es tierben is - lazán játszhatjuk a klasszikus med szerepkört, no nem olyan wolfpack stílusban, de az oldalról csipkelődő, mindig máshol megjelenő support-sniper működik, még a gyengécske gyorsulásunk ellenére is.

A 6-os medekkel/heavykkel való 1v1 is bátran bevállalható a DPM-nek és a plusz hp-nak köszönhetően (csak ne KV-2-vel vagy O-I-val akarj pofozkodni).

8-as csatában viszont maximális óvatosságra lehet szükség, tehát csüccs a bokor mögé, ahogy egy Chi-Nu-val is tennénk. Igaz más t6-os medekkel ellentétben a mi túlélő képességünk valamelyest jobb a hp-nknak köszönhetően, de túl sok páncélvédelemre ne számítsunk, a lightok is auto-aimmel lőnek telibe minket és ezen a nagy sziluettünk sem sokat segít.

Ajánlott felszerelések, fogyóeszközök és legénységi képzettségek

Ajánlott felszerelések

• Töltésgyorsító
• Ventilátor
• Célzásgyorsító (kredit szűkében Álcaháló)

Ajánlott fogyóeszközök

• Kis javítókészlet
• Kis elsősegélycsomag
• Kézi tűzoltókészülék

Ajánlott legénységi képzettségek

Miután a görgetett legénységem a Chi-Ri-be került, így ide csak egy ilyen tartalékos csapatot ültettem, szóval a fenti képen látható setup nem épp mérvadó.

Bátran nyissátok meg az STB-1 elemzést és pakoljátok rá azokat a skilleket, viszont ha kimondottan erre a tankra specializált legénységben gondolkoztok, akkor a következőket ajánlom:

• Első körben: 6. érzék, Pillanatkép, Kuplung égető, Jelerősítés és Javítás
• Második körben: újraosztjuk, előre BiA a többi pedig az első körből
• Harmadik körben: a töltő kapjon egy Biztonságos elhelyezést a második helyre, a többiek javítást vagy álcát, a vezető pedig Sima utazást

Fejlesztés

Elsőként az ágyúra törekedjünk, így sniperkedéssel már könnyen összeszedhető a motor, majd a lánc és a torony. A rádiót meg hagyjátok a fenébe :)

Bevétel

Nem keres rosszul, a goldot mellőzve simán futhatóak vele nettó 10-15k-s körök, de ha az ember ráérez 20k is simán összejöhet.

Előnyök és hátrányok

Előnyei

• Magas HP pool
• Minden tekintetében tökéletes ágyú (van DPM, átütés, pontosság, gundep és menet közbeni stabilizáció) 
• Elfogadható menettulajdonságok

Hátrányai

• Érzékeny modulok, főleg a motor
• Papír páncél, oldalról overmatch-elhető
• Az átlagosnál nagyobb sziluett

Kiknek ajánlott

Nem igazán egy megtartós tank, hiszen szintjén pl. egy Cromwell jóval alkalmasabb SH-ba, viszont szakaszozásra egész jó társ lehet. Kiismerve az előnyeit és hátrányait igazából az átlag és átlag alatti játékosok is könnyedén megszerethetik ezt a tankot, profi kezekben pedig még azt mondom OP is valamelyest. Na és mivel nem egy átlagos tank, így sokan nem tudják mire készüljenek, milyen ágyúval találják magukat szemben és sokszor meglephetjük vele az ellent, amikor 3,2 mp-enként toljuk beléjük a 130-akat.

Videó

Az elemzést írta: Noobaato