Nézzük a mai naphoz milyen érdekesebb események köthetőek történelmünkből:

• 1218 - Megindul az ötödik keresztes hadjárat: Huhh, nehéz erről a témáról humoros stílusban írni. Megpróbálom ezt kizárólag tudományos és kulturális nagyítón át megtenni, kizárva mindenféle vallással kapcsolatos véleménynyilvánítást, így összefoglalva az akkoriban történtekről a véleményem. Maradjunk annyiban, hogy a humanisták számára a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a saját koruk között eltelt ezer év a sötétség és a kulturális hanyatlás időszaka volt, amihez nagyban hozzájárul a keresztes hadjáratok intézménye is. Elég csak arra gondolnunk, hogy a keresztes háború kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy ideológiai-politikai kampányokra. Persze mai szemmel és látásmóddal nyilván könnyű pálcát törni az akkori az élet szó szerint minden területét átitató vallási gondolkodásmód fölött, de kétségtelen, hogy pl. a keresztes hadjáratok ingatták meg az akkoriban jócskán a nyugat előtt járó virágzó iszlám világot is, mely gazdasági, kulturális és tudományos téren is jelentős fölényben volt az akkori nyugattal szemben. Konkrétan - és ez az én saját véleményem - a hadjáratokkal sikerült évszázadokkal visszavetni az emberi civilizáció mérnöki, tudományos, oktatási, gazdasági és művészi fejlődését. Igen, a 8. és 13. század között, mikor is - kis túlzással élve - a nyugati világokban nagyjából még a sárban dagonyáztak, Fezben (a mai Marokkóban) 859-ben megalakult az első mai értelemben vett, több fakultású felsőoktatási intézmény, a kairói könyvtárban már 2 millió kötet várta az érdeklődőket, míg a keresztesek által elpusztított tripoli könyvtár már 3 millió kötettel is büszkélkedhetett (tudományos értekezések, verseskötetek, vitairatok, antológiák, stb.). Csak erről a mai napig nem menő tanítani ugye (az én koromban legalábbis egy szó sem esett erről). Persze sok tudományos vívmány és kulturális elem átkerült később a nyugatra is, de az akkori fejlődési szint és intenzitás halálos sebet kapott előbb a keresztesektől, majd végül a mongoloktól is.
  A közvetlen ürügyet amúgy a mongol hódításra az szolgáltatta, hogy a mongol követeket a Hvárezm sahok lemészárolták. A kereskedelmi útvonalak birtoklása miatt, az akkor fénykorát élő, az Aral-tótól Mezopotámiáig terjedő és viszonylagos gazdagságban regnáló Hvárezm-sahokkal 1218-ban, az úgynevezett otrari incidens során került összeütközésbe a Mongol Birodalom, amikor Otrar hvárezmi kormányzója a mintegy száz főből álló mongol kereskedőkaraván tagjait kémeknek nyilvánította, és Alá ad-Dín Mohamed (1200–1220) Hvárezm-sah közvetlen utasítására kivégeztette. Ezután indult el Hülegü kán Bagdad elfoglalására 1258-ban. Végül ez a hadjárat jelenti az iszlám aranykora vagy iszlám reneszánsz végét, hiszen elpusztítja legjelentősebb szellemi központját, és ezt a csapást már sose tudta kiheverni az iszlám világ. Később újabb hódítók jelentkeztek, elsősorban a Brit Birodalom, ami a saját birodalmába olvasztotta Ázsia és Afrika nagy részét.
  Zajlott  az élet akkoriban is na. Akit kicsit bővebben érdekelnek az akkori tudományos vívmányok, az nézze meg az új Kozmosz sorozat 1. évadjának 5. részét. Ebben az enyémnél sokkal szórakoztatóbb formában ismerhetitek meg kicsit jobban az akkori világot Neil deGrasse Tyson narrálásával.