Vidám Percek Méreg Ellen !

Leopardusz beküldte:

Hogy oldod meg, valami egyébre gondolsz, de erősen?

Azzal szórakoztatom magam, és a kollégákat, hogy csak, és kizárólag a kérdésre válaszolok. Céges bulin néha felolvasnak a vásárlói panaszokból. Na, ott a könnyeink folynak, a röhögéstől...

Pharysheus beküldte:

Leopardusz beküldte:

Hogy oldod meg, valami egyébre gondolsz, de erősen?

Azzal szórakoztatom magam, és a kollégákat, hogy csak, és kizárólag a kérdésre válaszolok. Céges bulin néha felolvasnak a vásárlói panaszokból. Na, ott a könnyeink folynak, a röhögéstől...

Esetleg leírnál néhányat?

Kebab camo

Csoportos utazás volt szervezve. Különvonattal, valami fővárosi színielőadásra. Sokan mentek, későn lett vége az előadásnak, és még túl friss volt a veronai sztori emléke mindenkiben. Szépen szállingóznak a részvevők. Állunk a kallerral a vonat mellett, megjelenik a kiskeziccsókolom. Derékig műszőrme, az az elegántos gumicsizma, térdig érő farmenaci, sötétlila harisnya, mint aki megkapta Apuka bankkártyáját valami vidéki kínai üzlet végkiárusítására. Ehhez jött egy ízléstelen lengyelrózsaszín rúzs. S olyan púder, olyan pink-lila-babakék borzalom, először azt gondoltuk, hogy kajakra megruházták a hölgyet.
A kérdés:
-Ez lesz a különvonat?
-Jó napot kívánok, igen, ez. - a kalauz.
- És hova megy? - jön a magabiztos kérdés. Na, vajon, a különvonat, hova?
- Ez kérem a Keletibe induló színházi különvonat lesz.
- Be lehet szállni? - a kérdés
- Persze, tessék csak! Ahova tetszik. - a személyzet. S ekkor a mi drága poliuretoszauruszunk tesz hátra(!!) pár lépést, és méregetni kezdi a vonatot. Egyre értetlenebbé vált az arca, amit csak kihangsúlyozott a rosszul tetovált szemöldök helyének egyre furább görbülete. Nézegeti a szerelvényt, járkál föl-le. Erősödött bennem a gyanú, itt még hátra van a neheze.

- Mondja már, és az egész vonat oda megy? Vagy át kell szállni Kelenföldön? - Kallerunk ekkor hátratolta fején a tányérsapkát, és elfordult. Alig lehetett hallani, ahogy fuldoklik a lenyelt röhögéstől. Gondolom magamban, alig múlt dél, ma még nem volt egy hülye se, kiszórakozom magam. De azért szájbarágósan, türelmesen. Nem lehet mindenki otthon mindenben, meg ugye, ő fizetett. Szépen kihúztam a magam közel két méterét, és adtam egy korrekt tájékoztatást:
- Asszonyom, kérem, ez különvonat. Ezzel azok mehetnek, akik erre és erre az előadásra utaznak fel, ebbe és ebbe a színházba. Ez a vonat hozza-viszi őket. Erre a vonatra jegyet sem kell Önnek váltani, mert az árban benne van a menetjegy is, oda-vissza és a színház jegy is, a tájékoztató füzet is. Nem kell átszállni, ez meg sem áll Keletiig. Sőt, le se kapcsolnak belőle kocsit. Büfékocsi, amint látta, nem lesz, wifi nincs, a légkondicionálás lehúzott ablak mellett sebességfüggő, és oda ül, ahova szeretne. Iksz perc múlva indulnak. Én csak az utazási irodától vagyok, a csoportvezetőt várom.

A válasz tágra nyitott szemek, még bambább arckifejezés. Gyermeteg csodálkozás, ócska pacsulibűz, és mintha a háttérből egy döglődő HDD kerregése törné meg a méla csendet. "Na, hülye, sok túl sokat mondtál..."-gondolom magamban.
Kisvártatva újabb séta a vonat mellett, és jön! Felém! Na, ekkor elkezdtem kotorászni a zsebemben, hogy tilalom ide, boszorkányüldözés oda, de én rágyújtok. Bekérdezett:
- És melyik ér oda hamarabb? -
- Ezt nem értem, mit melyik? Mi hamarabb? -értetlenkedek most én, és éreztem, ahogy az én szemöldököm is kezd egészségtelenül magasra húzódni. A nevetőgörcsöt le kellett nyelni, pénzből élünk.
- Melyik ér hamarabb a Keletibe, most mit hülyéskedik?! Mit kérdezget itt! - csattog a keziccsókolom, és kezdtek a műszőrme végein apró, zöldes szikrák megjelenni.
- Tetszik tudni, ez itt! És teli tenyérrel rácsaptam a retkes mozdony oldalára. - Ez ér a Keletibe a leghamarabb. De fel szállni csak egyel hátrébb lehet. - és vettem elő a cigarettatárcát, öngyújtót. Látom, a kallert a vonat végén rázta a nevetés. Megállj, rohadék, megállj!
- Maga most szórakozik velem! Hogy képzeli! Panaszt fogok tenni, ha ideér a Gizi! - de frankón már rikácsolt.
- Nem csókolom. Én nem képzelek semmit. Én dohányzom. Azon az ajtón, ott, amelyik nyitva van, ott szálljon fel. Ha kérdése adódna, keresse a kalauzt a vonaton, vagy Gizikét, a csoportvezetőt! Minden jót kívánok!
Mert lásson téged viszont a kezelőorvosod, és a gyógyszerészed, hülye pixa!

Ne hagyd abba, kérünk mééééég!

www.boredpanda....hotos/

Ez már jó pár éve történt. Csoportos utazás miatt kellett a helyi vasúti pénztárba mennem. Hasonló okok miatt elég sokat jártam be, ismertek. Nagyjából vágom a vasúti szlenget, az utasításaik egy része rámragadt. Szóval, jól megértettük egymást.
Reggel hat órás váltás. Ott vannak az éjszakások még, de nappalosok már az ablakban ülnek. Benn kávézunk, dohányzunk, jön egy-egy kalauz is, zajlik az élet. Utas be nem lát, nyugi van.
Egyszer csak:
- Egy pillanat türelmet, kisasszony! - a pénztáros szó szerint bebassza a kisablakot, és nyerítve röhög.
Hülyén nézek, mi a... de már valamit szkennel a másik. What a hell??
Csörög a telefon:
- Igen... Szombathely, igen... értem... A vonaton? ... De hol, a WC-ben? .... és megbüntette?... fiatalkorúak?... visszahívom!
Levágja a kagylót, malacvisítós nevetés. Mi a f@sz...
Majd kiderül:
Aszexuális hülye majom kaller rányitott egy párocskára, akik hiányos öltözetben áldoztak a szerelm oltárán, behúzott függönyök mögött, egy fülkében.
A salamoni félmegoldás: utazási magatartási szabályok megszegése miatt megbüntette őket fejenként 8e Ftra.
Aztán a kislány megjelent a pénztárnál, hogy van egy kis baj... megbüntették, és befizetné...

Könnyűzenei koncertekről ismerős lehet a jelenet...