A normandiai inváziónak a német haderő ágaiból leginkább a szárazföldi haderő tudott érdemben ellent állni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a németek nem készültek volna más meglepetésekkel is a szövetséges haderő ellen.
Mostani cikkünkben leginkább a Kriegsmarine invázió-ellenes fejlesztéseiről mutatunk be néhányat.
Írta: HZS89
Hagyományos lehetőség (illetve azok hiánya): csatahajók
Az egyik lehetőség a német felszíni flotta nagy kategóriájú hajóinak a bevetése lehetett volna az invázió ellen. Viszont a gyakorlatban ez akkor már egy irreális lehetőség volt. A második világháború idején a német flotta összesen négy modern csatahajóval rendelkezett. 1944 nyarán viszont ezekből kettő már nem létezett (a Bismarck-ot és a Scharnhorst-ot elsüllyesztették a britek) a maradék kettő pedig nem volt bevethető állapotban.
Ugyan a maradék kettőt elvileg bevethető állapotba lehetett volna hozni, de még ha ezt meg is tették volna, akkor sem tudtak volna mit kezdeni a szövetséges flotta túlerejével: a szövetségesek az inváziót összesen 8 csatahajóval biztosították. Így valószínűleg jó döntés volt, hogy a kikötőkben maradtak.
A német aknamező a csatorna közepén
Egy már reálisabb lehetőség volt, hogy a francia partokat víziaknákkal tegyék elérhetetlenné a szövetségesek számára. Erre a németek kísérletet is tettek: a Csatorna közepén, ahol az inváziós haderőnek át kellette haladnia a németek kiépíttek egy több száz kilométer széles, több ezer víziaknából álló aknamezőt, ami pont útjában volt az inváziónak.
A német aknamező elhelyezkedése a Csatorna hosszában
Ez viszont nem akadályozta meg a szövetségeseket: a szövetséges aknászhajók ezt az aknazárat áttörték és a szövetséges átmenő hajók számára biztonságos folyosókat alakítottak ki rajta.
A Spinne huzalvezérlésű torpedó
A francia partok védelmére a németek használtak egy innovációt is, a huzalvezérlésű torpedót. Ez amúgy egyáltalán nem volt egy új fejlesztés, huzalvezérlésű torpedókat már a 19. század végén is használtak partvédelemre.
A német huzalvezérlésű torpedó jele a T-10 Spinne volt. A hatósugara 5400 méter volt és 30 csomóval haladt. Az operátor egyszerre 3 torpedót tudott iránytani. A Spinne-t a modern torpedók ősének tartják.
A hatásáról az invázióra nem maradt fent érdemi adat.
Gyorsnaszádok
Mint ahogyan fentebb már leírtuk, a németeknek nagy kategóriájú hajókkal nem volt esélyük feltartóztatni az inváziót a szövetséges légi és tengeri fölény miatt. Viszont a Csatornában a jóval kisebb gyorsnaszádok még 1944-ben is hajtottak végre műveleteket.
A normadiai invázió idején a Szajna-öbölben a német gyorsnaszádok számos támadást hajtottak végre jelentős számú hajót elsüllyesztve. A német gyorsnaszádok tucatnyi hajót elsüllyesztetek vagy megrongáltak a torpedók és az aknák révén.
Német gyorsnaszád
A Dackel nagy hatósugarú torpedó
A Spinne mellett a németek egy másik torpedó fejlesztése az invázió ellen a Dackel (Tacskó) volt. A Dackel egy nagy hatósugarú torpedó volt, amit arra fejlesztettek ki, hogy biztonságos távolságból lehessen támadni a szövetséges hídfőket.
A németek úgy számoltak, hogy az inváziós flotta védelme olyan erős lesz, hogy nem igazán tudnak majd annyira közel kerülni, hogy hagyományos torpedókat indítsanak rájuk. Ezért a németek kifejlesztették a Dackel-t. A Dackel egy elektromos meghajtású torpedó volt, amiben rengeteg akkumulátor volt és lassan haladt. Ez által a Dackel el tudott érni 57 kilométeres hatósugarat.
A németek az inváziós haderő támadására 300 Dackelt gyártottak le, de csak nagyjából 90-et volt lehetőségük ellőni. Ezek viszont csak néhány szövetséges hajót süllyesztettek el, továbbiakat pedig megrongáltak.
Ember vezette torpedók
1944 nyarán a Kriegsmarine az előbbieken kívül jelentős számban bevetett ember vezette torpedókat is. Ezek közül a legnagyobb számban a Neger állt rendelkezésre, amiből a németek összesen 200-at gyártottak.
A Neger gyakorlatilag egy olyan torpedó volt, amiben a robbanótöltet helyére egy nagyon szűk fülkébe került a pilóta. A Neger alá egy másik torpedót illesztettek.
Német ember vezette torpedó (a kép nem a Negert hanem a Mardert ábrázolja)
A Neger-ekkel a Kriegsmarine több támadást is indított, de ezek aránytalan veszteségekkel jártak az elért eredményekhez képest.
A hidrodinamikus aknák
A németeknek volt egy fejlesztése, amit sokáig nem mertek bevetni ami a hidrodinamikus akna volt. A hidrodinamikus akna esetében az első része a szónak az akna gyújtójára utal. Ez azért volt lényeges, mert az ilyen aknák ellen nincsen mentesítési módszer.
A hidrodinmakus gyújtók azt érzékelik, ahogyan az akna felett elhaladó hajó hatására a víznyomás megváltozik. Ezt a fajta gyújtási elvet nem lehet átverni, vagyis nincsen mentesítési módszer rá.
A németek ezt 1944 nyaráig nem merték bevetni, azon az alapon, hogy hátha a szövetségesek lemásolják. 44 nyarán viszont megtörték ezt a patthelyzetet és elkezdték bevetni.
Az első lopakodó tengeralattjáró: az U-480
1944-ben a német tengeralattjárók számára már nagyon nehéz volt hajókat elsüllyeszteni. Ekkoriban a szövetséges flották már nagyon sok kísérőhajóval voltak védve, amik fel voltak szerelve hanglokátorokkal. Így a tengeralattjárók már a víz alá merülve sem tudtak elmenekülni.
A németek válasza erre az volt, hogy elkezdték építeni az első lopakodó tengeralattjárókat, amikből az első az U-480 volt. Ennek az volt a fejlesztése, hogy a tengeralattjáró burkolatát bevonták egy gumiréteggel, ami elnyelte a hanglokátorok hanghullámait. Így ezt a tengeralattjárót a szövetséges rombolók hanglokátorai nem látták.
Az U-480 összesen 4 hajót süllyesztett el, míg nem az utolsó bevetésén aknának futott.
Írta: HZS89
Források:
Képek:
6 hozzászólás
Miért kell ilyen technikai cikkekkel teleoffolni a weboldalt? Miért nem lehet egy opció kereteiben letíltani a nem odaillő játékkal kapcsolatos tartalmakat.
· 1 éveTéged! Ne általánosíts!
· 1 éveMinket meg az nem érdekel, hogy téged nem érdekel! Tekerd át, és kész! :-)
Csatlakozz hozzánk facebook-on is
Kövesd Twitch csatornánkat
Nézd meg archív videóinkat
"You've been thunderstruck."
TierX szinten ...