~ Tier X ~

Straussler MBT

Tier X TD

Nicholas Straussler által, elsősorban a brit hadsereg részére tervezett, feltehetően a svéd Strv 103 által inspirált kísérleti Main Battle Tank, vagyis alapharckocsi. Ennek a tervező által a “jövő ideális harckocsijának” leírt harcjárműnek a tervezése 1959-1961 között zajlott Nagy-Britanniában. A méretre kicsi, mindössze 25 tonnásnak tervezett, kétfős kezelőszemélyzetű, váltótalpas harckocsi fegyverzetének a tervező egy automata töltőrendszerrel ellátott 120 mm-es harckocsilöveget szánt. A belső futógörgők hidraulikusan felhúzhatók voltak, így a lánctalpak leszerelése után az MBT a kerekein is képes lett volna közlekedni elméletben. A Straussler által szabadalmaztatott DD (Duplex Drive) meghajtási rendszer segítségével úszóképessé is át lehetett volna alakítani. A terveket Straussler 1961-ben bemutatta a brit hadsereg vezetésének, akik azonban nem támogatták ennek a szerintük túlságosan is formabontó elképzelésnek a finanszírozását. Pénzügyi források híján a fejlesztés ezt követően abbamaradt. Bővebben itt olvashattok róla.

A Straussler MBT és Magyarország kapcsolata is eléggé ingatag lábakon áll, elvégre az, hogy részét képezi a WOT potenciális “magyar harckocsijainak” csak arra van alapozva, hogy a tervező magyar származású, illetve közvetett bizonyítékok alapján ennek a páncélosnak a terveit is átadta a ‘60-as évek elején a magyar ÁVH-nak ügynöki tevékenysége során. A valóságban ez egy brit kísérleti harckocsi tervezete volt, amit még ha valóban meg is szerzett a magyar titkosszolgálat, a szocialista blokkba tartozó Magyarország azt felhasználni, megépíteni nem lett volna képes.

Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy érdekes, új, a megszokottól eltérő játékélményt tudna nyújtani a játékban, és tier X-ben eléggé megnövelné a magyar harckocsik “szexepiljét” azon játékosok szemében, akiket amúgy hidegen hagyna a magyar páncélosok történelmi relevanciája és amúgy nem vennék a fáradságot a magyar harckocsik kifejlesztésére.

Bár a valóságban a Strv 103-hoz hasonlóan alapharckocsi (a WOT paradigmáiban közepes harckocsi) lett volna, nem páncélvadász, mivel a torony nélküli svéd S-tank változatai TD-kként kerültek be a WOT-ba, a Straussler MBT is valószínűleg TD lenne, ha bekerülne.

A Straussler MBT méretre körülbelül akkora lenne a WOT-ban, mint a jelenleg játékban lévő német E 25 (ami amúgy a WOT-ban kisebb, mint amekkora a valóságban lett volna), vagy mint a francia tier X-es Bat.-Châtillon 25 t a tornya nélkül. Ez a kis méret, az ebből következő feltételezhetően jó álcaértékek, párosítva 120 mm-es autoloaderrel, és a jó mozgékonysággal igen veszélyes páncélossá tenné az MBT-t, amit csak a kis tömegből feltételezhető papírvékony páncélzat ellensúlyozna valószínűleg.

• Fegyverzet: 120 mm L1 autoloader (a játékban 3 lövés/tár), átütés: 259 mm (a játékon belüli brit L1A1 löveg átütése), függőleges cső kitéríthetőség: kb. -6° +10°, vízszintes cső kitéríthetőség: kb. 20°
• Páncélzat: nincs adat
• Motor: Nem definiált, vegyesüzemű és/vagy Wankel-típusú (forgódugattyús) motor. Teljesítmény: 700-800 LE között
• Tömeg: 25 t
• Teljesítmény/tömeg arány: 28-32 LE/t között
• Végsebesség (láncon): 65 km/h

~ Azok a magyar harcjárművek, amelyek több, mint valószínű, hogy nem fognak bekerülni a World of Tanks magyar gyűjtői tankjai közé ~

43 M. Toldi III és Turán III prototípus a magyar fejlesztési fában

“Fizikailag” átmozgatni ezt a két, a WOT-ba prémium járművekként már réges rég bekerült magyar harckocsit a német tech tree-ből az elméletileg lehetséges magyarba valószínűleg nem fogják. Legalábbis ahol korábban erre lett volna lehetőség (pl.: a leFH18B2 a francia tech tree-ből átkerülhetett volna a németbe), ott eddig még nem tettek ilyet.

Az ellenben elképzelhető, hogy a szovjet/lengyel tier VI-os T-34-85 Rudy-hoz hasonlóan bekerülhet egy legénység (és esetleg külalak) váltó mechanizmus ehhez a két harckocsihoz is.

Tas rohamlöveg

Tier VII vagy VIII TD

Erről a tankvadászról először az 1980-as években jelentek meg közlések, amikor a Weiss Manfréd 1940-es évekbeli műszaki igazgatójának, Korbuly Jánosnak fia, Korbuly Pál először közölte a Tason eredetileg dolgozókkal folytatott beszélgetésein is alapuló kutatásainak eredményeit. A Tas alvázán kialakított páncélvadász ötletét arra alapozta, hogy visszaemlékezések szerint két alváz épült Csepelen, mielőtt a bombázás elpusztította volna azokat. Hogy miért épült két alváz, arról nem volt információja. Következtetése szerint minden bizonnyal az egyik a Tas prototípusa kellett, hogy legyen, a másiknak pedig logikusan valami másnak kellett lennie, mondjuk egy Tason alapuló rohamlövegnek.

A Tas rohamlöveg fantáziarajza (Bajtos Iván)

A Tas rohamlöveg egy másik fantáziarajza (Bíró Ádám)

A legújabb, levéltári kutatások (amiket Korbuly Pál anno nem végzett) eredménye szerint azonban a 44 M. Tas bizonyíthatóan két példányban épült, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium egy “vas”, vagyis lágyacél felépítményű változatot rendelt a további módosítások kikísérletezéséért és egy véglegesebb, páncéllemez borítású példányt a csapatpróbákhoz, amelyek megépítéséhez párhuzamosan láttak hozzá a Weiss Manfrédnál. Ebből következik, hogy a Korbuly Pál korábbi közlése, és a rajta alapuló összes azóta megjelent publikáció téves információkon alapul, és a Tas alvázán soha nem kezdtek hozzá egy önjáró löveg létrehozásának fizikailag. Legfeljebb szóban, vagy elvi szinten felmerülhetett egy ilyen harcjármű létrehozása, de ezt ma már se bizonyítani, se cáfolni nem lehet. Mindenesetre kétségesnek tűnik, hogy a Tas létrehozásával már eleve túlterhelt WM-nél a kilátástalannak tűnő háborús helyzet, a leterhelt gyártósorok és nyersanyaghiány közepette hozzá láttak volna egy olyan páncélvadász létrehozásának, amilyet amúgy senki sem kért tőlük hivatalosan. A magyar szakirodalom napjainkra elfogadta már, hogy ez a harcjármű minden bizonnyal sohasem létezett. Bővebben itt olvashattok erről.

A WOT-ba kerültek már be ennél cifrább, szintén teljesen légből kapott páncélosok is (lásd az összes kínai TD, a T-34-3, a T110E4, a G.W. E 100, az E 50 Ausf. M, az FV215b, a Progetto 65, stb.), szóval minden esély megvan rá, hogy a Tas rohamlöveget is viszontlátjuk esetleg a játékban. Mivel nem létezett, a WG olyannak csinálhatja meg, amilyennek nem szégyelli.

Nicholas Straussler által tervezett egyéb harcjárművek

A Magyarországon Sträussler Miklós néven született, majd fiatalon Nagy-Britanniába emigrált Nicholas Straussler (1891-1966) nevével többször is találkozhattunk már a magyar tech tree javaslatomban. Straussler igen termékeny tervezőmérnök és feltaláló volt, aki az első Magyarországon gyártott tank megkonstruálása mellett a normandiai partraszállás során is bevetett kétéltű Sherman DD úszóképességét lehetővé tévő ponyvaszerkezet és a meghajtáshoz csatlakoztatható hajócsavar segítségével a nemzetközi haditechnika történelembe is beleírta a nevét.

Az 1944. június 6-án, normandiában partra úszó egyik Sherman Duplex Drive, röviden DD harckocsi

Az általam eddig felsorolt járművei mellett számos más kerekes harcjárművet is tervezett még, amelyeknek azonban egyrészt nincs sok közük Magyarországhoz, másrészt vagy túl gyengén, mindössze egy kis kaliberű géppuskával voltak felszerelve, vagy olyan rendszerű fegyverekkel, pl.: hátrasiklás-nélküli löveggel (recoilless rifle, RCL) vagy irányított tankelhárító rakétával voltak csak felfegyverezve, amelyek miatt kívül esnek a World of Tanks jelenleg meglévő paradigmáin, így egyelőre semmiképp sem kerülhetnének be a játékba.

A Straussler AC-2. Alváza, Straussler megrendelésére a csepeli Weiss Manfréd üzemben készült,azonban páncélborítással, toronnyal és egy .303 kaliberű géppuskával már csak Nagy-Britanniában látták el. A későbbi magyar 39 M. Csaba előfutára.

Egy osztott, csuklós alvázú Straussler kísérleti páncélgépkocsi életnagyságú modellje 1936-ból.

A Holland Kelet-Indiai Hadsereg Alvis-Straussler AC-3D páncélgépkocsijai Jáva szigetén, 1938.

Egy a Bundeswehr páncélelhárító csapatai által az 1970-es évek közepétől használt, TOW rakétavetővel szerelt FAUN Kraka (Lkw 0,75 t gl Kraftkarren Typ 640), légi szállításhoz összecsukható kistehergépjármű. Bár Strausslernek csak annyi köze van ehhez a konkrét járműhöz, hogy ő tervezte és szabadalmaztatta a később a Kraka-n is alkalmazott Lypsoid típusú gumiabroncsot, hasonló, könnyű, páncélozatlan vagy csak gyengén páncélozott, rakétavetős, kerekes járműveket (amelyekhez képi illusztrációm sajnos nincs) ő is tervezett az 1950-es, ‘60-as évek során.

A 35 M. Ansaldo kisharckocsi és fejlesztési kísérletei

Az olaszoktól vásárolt 35 M. Ansaldo kisharckocsi mindössze egy 8 mm-es Gebauer ikergéppuskával volt felfegyverezve, ami harckocsik ellen hatástalan volt. A háborút megelőzően és alatta történtek kísérletek arra Magyarországon, hogy az Ansaldokat 8 mm-es géppuskával ellátott körbeforgatható toronnyal lássák el (ami a WOt szempontjából továbbra is irreleváns), vagy, hogy az egyik géppuskát a testben elhelyezett bukótoronyban egy 12,7 mm-es nehézgéppuskára cseréljék, amelyek azonban végül nem jártak sikerrel.

A World of Tanks-ban van már egy 12,7 mm kaliberű nehézgéppuskával felfegyverzett harckocsi, a T7 Combat Car, tier II-es amerikai prémium könnyű harckocsi, ami a WOT létező egyik leggyengébb fegyverzetű harckocsija, de cserébe legalább nagyon fürge. Ehhez képest a körbeforgatható torony nélküli, gyengén páncélozott és nem túl mozgékony, borsó-köpködő 12,7 mm-es Gebauer géppuskával felfegyverzett kísérleti Ansaldo valószínűleg túl gyenge lenne, tier I-ben is éppen hogy működne. Képzeljük csak el a lengyel tier II-es prémium könnyű tankot, a TKS 20-at, csak még gyengébb fegyverzettel. A vele való játék a torony hiánya miatt még tier I-ben is igen frusztráló lenne, különösen a kezdőknek.

Rakétavetős magyar harckocsik

Tekintettel arra, hogy a WOT egyelőre nem támogatja a rakéta elven működő fegyvereket, jelen állás szerint nem kerülhetnek be a játékba. Ha a jövőben ez változik, akkor lesz rá esély, hogy láthatjuk a kísérleti jelleggel létrehozott rakétavetős Zrínyit, vagy az amúgy a gyakorlatban nem túl praktikus, de ettől függetlenül érdekes, 44 M. Buzogányvetővel felszerelt Toldi könnyűharckocsit.

Egy Zrínyi Nebelwerfer rakétavetőkkel is ellátva

44 M. Buzogányvetővel szerelt Toldi

“Fejes harckocsi”

Állítólag Fejes Jenő feltaláló, a Fejes Lemezmotor és Gépgyár Rt. megalapítója 1933-ban Fábián László mérnökkel közösen tervezett egy Vickers-Armstrongs kisharckocsin alapuló, csak kézifegyverek hordozására alkalmas harckocsit a Magyar Királyi Honvédségnek.

Ez az információ egy hírhedten megbízhatatlan, lódításra, történelmi adatok saját szájízük szerinti kiszínezésére hajlamos szerzőpáros, Haris Lajos és Haris Ottó tollából származik, ami a “Magyar autógyárak katonai járművei” című könyvben jelent meg. Harisékra jellemző módon egyetlen forrást sem említenek, ami alátámasztaná az általuk közölt információkat. Még a szerzők által készített illusztráció is ellentmond a szöveg szűkszavú leírásának. Több, mint valószínű, hogy a Haris testvérek egy félreértést vagy féligazságot próbáltak meg történelmi tényként eladni, feltehetően naivitásból, vagy hozzá nem értésből. Az általuk írt cikkekből és könyv fejezetekből általában nem derül ki, hogy hol ér véget a megalapozott információ, és hol kezdődik a hézagokat kitölteni szánt, légből kapott találgatás. Minden információt tényként közölnek, ha az, ha nem, aztán ember legyen a talpán, aki megpróbálja később kideríteni, hogy mi igaz és mi fikció.

Ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül. A Haris testvérek modellező munkássága tiszteletre méltó, de a mögötte álló történelmi háttér és az általuk végzett kutatások színvonala, bár hiánypótlónak kellett volna lennie, sajnos meg sem közelíti az elvárható szintet. Sajnos minimum kételkedve kell olvasni bármi általuk a magyar hadiiparral, harcjármű vagy harckocsi gyártással kapcsolatban írt publikációt.

A Fejes harckocsi makettje. Tetszetős, de a valósághoz valószínűleg nem sok köze van.

A Fejes harckocsi illusztrációja Harisék írásához. Nem eredeti tervrajz! A képen egy brit Carden-Loyd kisharckocsi (tankette) látható egy arányaiban nem passzoló 39 M Csaba toronnyal felszerelve. Rejtély, hogy miért készült ez a rajz, főleg annak tükrében, hogy pár sorral feljebb fejtegették, hogy a Fejes harckocsinak nem volt tornya…

Egy másik illusztráció a “Fejes harckocsihoz” a Magyar autógyárak katonai járművei című könyvből. Állítólag a “Fejes-féle harckocsi ajánlati rajza, melyet a HM-nek küldött a javaslatához csatolva”. Ismét kérdéses, hogy miből ered az ellentmondás, hogy a leírás alapján nem volt tornya a páncélosnak, az illusztráción pedig mégis van. Továbbá sokat dobott volna a hitelességen, ha lehivatkozták volna a közlést, megjelölték volna annak forrását, illetve kifejtették volna, hogy mikor, milyen körülmények között tette Fejes úr ezt az “ajánlatot”, mi volt a folyománya, és hasonlók, nem csak ezzel a hivatkozás nélküli pár sorral rendezik le a Haris testvérek ezt az ügyet. Levéltári kutatásaim során mindenesetre nem leltem nyomát eddig még hasonló ajánlattételnek sem.

Kutatásaim során még nem leltem nyomát semmilyen Fejes Jenő által tervezett harckocsinak. Amíg nem kerül elő írásos vagy egyéb, hitelesnek tekinthető adat, vagy bármi, ami alátámasztaná a Haris testvérek által leírtakat, véleményem szerint fals információnak, hamisításnak kell tekinteni ezt a közlést.
Mindenesetre, mivel páncéltörő fegyverzete bizonyára nem volt, a Fejes-féle harckocsi, még ha létezett is, túl gyenge lenne a World of Tanks-hoz.

“Hunor”

Állítólag a 39 M. Csaba nagyobb, 6x6-os változata, amit a háború során terveztek, csak nem került gyártásba.

Több, mint valószínű, hogy egy újabb Haris Lajos és Haris Ottó agyszülemény, amit az alábbi képpel illusztráltak a Haditechnika magazin 2004/4. számában megjelent cikkükben. A képen a korábban már említett Straussler AAC/12 itt-ott átrajzolt tervrajza látható. A Haris testvérek azt állítják, hogy Straussler a háború után fizikailag “ellopta” a Hunor tervrajzait és ez alapján tervezte a saját páncélgépkocsiját. Hogy ezt mire alapozzák, az nem derül ki. Kérdéses, hogy a Harisék által közölt adatokból mi a saját kitalációjuk, és mi ami valóban megtörténhetett. Kutatásaim során mindenesetre még nem leltem nyomát se a Hadtörténelmi Levéltárban, se máshol, hogy valaha is tervezték volna a Csabák leváltását egy ilyen nevű járművel vagy attól függetlenül terveztek volna egy magyar 6x6-os páncélgépkocsit a háború során. Tekintettel arra, hogy levéltári források alapján a Honvédelmi Minisztérium már a Csaba rendszeresítése során elvetette a nehéz páncélgépkocsik, mint kategória szükségességét a Magyar Királyi Honvédségben, furcsa lenne, ha ennek ellenére, ezzel nagyjából egy időben megbízást adott volna egy ilyen harcjármű létrehozására.

Egy biztos, ha létezett is a “Hunor”, biztos, hogy nem úgy nézett ki, mint Harisék rajzán vagy makettjén.

A Haris testvérek által “rekonstruált” Hunor tervrajz, ami számtalan hibát, szándékos csalást és/vagy félreértést tartalmaz. “AAC/10”, mint olyan, soha nem létezett. A torony valamilyen rejtélyes okból kifolyólag egy német Sd. Kfz. 232 (6-Rad) méretarányilag nem stimmelő tornya. Straussler az 1950-es évek közepén fejlesztette ki és szabadalmaztatta a Lypsoid gumiabroncsokat, amik nem így néztek ki. És így tovább.

A mintának használt Straussler AAC/12 keresztmetszet

A Haris múzeumban található Hunor makett. A valósághoz vajmi kevés köze van.

LK II és FIAT 3000B

Bár ezek voltak a Magyar Királyi Honvédség első igazi harckocsijai, mivel csak egy-egy 8 mm-es Schwarzlose géppuskával voltak nálunk felfegyverezve, a WOT-ba való bekerüléshez túl gyengék, nem tudnák az ellenfél legvékonyabb páncélját se átütni. Továbbá mindkét harckocsi változatai megtalálhatók már a játékban a svéd és olasz fejlesztési fa tier I járműveiként.

Német eredetű LK II és olasz eredetű FIAT 3000B harckocsik és magyar kezelőik sorakozója Örkénytáborban.

“Turán-MÁVAG”

Az interneten többször felbukkant már ez a jármű az alábbi képpel illusztrálva, ami állítólag a Zrínyi egyik előfutára lett volna. Hogy honnan ered ez a tévhit, még nem sikerült kiderítenem. A képen egy Csehszlovákiában fejlesztett, a Škoda T 21-esen alapuló önjáró löveg prototípusa, a VOSS-II látható. Erről további információkat itt olvashattok. A Zrínyinek nem volt nyitott tetejű előfutára.

“45 M. Árpád”

Néhány túl nagy fantáziával megáldott internetes fórumozó elméjén kívül soha nem létezett ilyen nevű harckocsi.

A Magyar Királyi Honvédség által használt, németek által átadott, vagy zsákmányolt hadianyag

Magyarország a németektől kapott harckocsijain (Pz IV-esek, Pz 38t-k, Tigrisek, stb), és egyéb zsákmányolt páncélosain nem változtatott olyan mértékben, ami indokolná, hogy bekerüljenek a játékba új járműként. Legfeljebb prémium harckocsiként (pl.: Tarczay Ervin Tigrise, vagy hasonlók), de ilyenből is jó pár van már a játékban, egy újabb, csak most épp magyar változat nem lenne túl érdekes valószínűleg. Ettől függetlenül elképzelhető.

A Magyar Néphadsereg harckocsijai

A háború utáni magyar hadsereg a WOT szempontjából nézve csak módosítások nélküli T-34-85-ösöket, IS-2-eseket, T-54-eseket, T-55-ösöket, és ISU-122S-eket használt, amik nem különböznek egyáltalán a játékban már bent lévő párjaiktól. Maximum prémium magyar harckocsikként jöhetnének szóba, bár mivel már mindegyik felsorolt páncélos legalább 2-3 példányban benn van a játékban kifejleszthető-, jutalom-, és prémium harckocsiként egyaránt, egy n+1-edik magyar változat nem igazán adna semmit a játékélményhez.
A Honvédség által használt, modernizált T-55AM a benne lévő lézeres távolságmérő, tűzvezető rendszer és ballisztikai számítógép miatt túl modern a WOT-hoz.

PT-76

A Magyar Néphadsereg rendelkezett ugyan ezzel a szovjet úszó könnyű harckocsival, de az eredeti szovjet típushoz képest változtatásokat nem eszközölt rajta. Nem fog hamarabb bekerülni magyar járműként, mint szovjet járműként.

Magyar felkelők által 1956-ban elfoglalt, vagy használt szovjet harckocsik

Egy orosz/fehérorosz játékban nagy valószínűséggel nem lesz soha ilyen, felesleges ilyesmiről ábrándozni. Sértené a nemzeti büszkeségüket.

Csepel K-250

A Haditechnikai Intézet 1952-53 között tervbe vette egy magyar, négykerék meghajtású felderítő gépkocsi kialakítását a háború alatt gyártott 39 M. Csaba alapján. Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) 1952 októberére meg is építette a Csepel K-250 névre keresztelt páncélgépkocsi valós méretű famodelljét, melyet a honvédelmi miniszternek be is mutatott. Végül üzemképes fém prototípusa nem épült meg, mivel a 85 lóerős dízelmotort nem tartották elég erősnek a járműhöz, egy nagyobb motor beépítése pedig elhúzódó és drága átszerkesztést, féllánctalpassá alakítást kívánt volna. A jármű sorsát végül a katonapolitikai döntéshozók pecsételték meg, amikor a szovjet BA-64 páncélautó behozatala mellett döntöttek (amely végül szintén nem valósult meg) egy hazai típus kifejlesztése helyett. A fejlesztést nem sokkal később törölték.

Mivel a tervek szerint csak egy 7,62 mm-es géppuskával lett volna felfegyverezve, a WOT-ba sajnos nem integrálható, nincs páncéltörő fegyverzete.

D-944 PSZH

Az 1960-as években Magyarországon a szovjet BRDM-2 nyomán fejlesztett 4x4-es nyuszibusz, mármint úszóképes páncélozott csapatszállító.

A WOT-ba eddig csak harckocsi elhárításra is alkalmas páncélgépkocsik kerültek be, amelyek csapatszállításra nem voltak alkalmasak, és kérdéses, hogy a jövőben ez változna. Továbbá a PSZH 14 mm vastag páncéljával és 14,5 mm-es KPVT géppuskájával kb. tier III-IV közé kerülhetne csak be. A játék nyelvére lefordítva a KPV géppuska kb. 35-45 mm-es átütéssel rendelkezne, vagyis egy lehelettel lenne csak jobb, mint a Pz I Ausf. C géppuskája. Ezeken a szinteken viszont nagyon furcsán festene ez a hidegháborús harcjármű az 1930-as évek harckocsijai között. Nem valószínű, hogy ezt meglépné a WG, mint ahogy a BRDM-2 sem valószínű, hogy be fog kerülni a szovjet tech tree-be.

A prototípus szinten megépült nagyobb, háromtengelyes változata is ugyanebbe a kategóriába esik.

PSZH-2

Az 1970-es években a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnál fejlesztett, új generációs, 8x8-as PSZH terve. Fegyverzete a tervek szerint irányított páncéltörő rakétákból, és vagy egy komplett BMP-1 toronyba szerelt 73 mm-es 2A28 Grom, alacsony nyomású, simacsövű lövegből, vagy egy 30 mm-es gépágyúból állt volna. Végül szovjet politikai nyomásra - ami a magyar buszgyártást részesítette előnyben a KGST-n belül a hadiiparral szemben - nem jutott túl a tervezési fázison. Prototípus nem épült belőle.

Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a PSZH esetében. A játékba eddig még nem került be se csapatszállító, se rakétás, se sima csövű löveggel felfegyverzett jármű és kérdéses, hogy a jövőben ez változik-e. A 30 mm-es gépágyúval szerelve nincs elvi akadálya, hogy bekerüljön, csak annyi, hogy a páncélzat/mozgékonyság/tűzerő szempontjából valószínűleg csak a középső szintekre (tier IV-VII közé valahova) lehetne egyensúlyozni, ahol általánosítva az 1930-1940-es évek harckocsijai vannak, és egy 1970-es évekbeli harcjármű furán nézne ki ott.