Tankos Apukák Fóruma #3

sandorati beküldte:

Qrva testületik, bocsi, csak most értem haza... Szóval én sem tolom már évek óta, fiók megvan még, néha belépek, ránézek a gépekre, valamikor még - ha sokáig hezitálok a belépéssel - még ajándékot is kapok ... én már csak nézni szeretem a "nagyok" játékát, mint a swinger klubban a hancúrozókat 

twitch, youtube, stb. De mán én nem ülök tankba... Armored is van, ott sokkal többet toltam, de már az is úgy elfajult, annyira gerinctelen játék lett, hogy csak idegesített az is... Bius is Discord, pár régi osztálytárs, vadiúj játékok, köze nincs a tankokhoz... de ami tényleg szomorú, hogy az akkori "elit", aki értett is a játékhoz, összetartotta ezt az egész csapatot (pl. TE IS !!!) se tankol... már mással tolják... néha - nagyon ritkán - bepofátlankodom Cézárékhoz, vagy aki épp a régiek közül fent van TS-en, szinte senki nem nyomja a WOT-ot... ez is sajna jól mutatja, hogy hol tart/tarthat a játék
 

Böcsülöm, aki még mindig bírja tolja és élvezi
Volt sok minden akkor, építkezés, gyerek, iskola, meg egyéb gondok, nem hiányzott a + ideg
Aztán Peti nőtt, kezdett Lego-kat kapni alkalmakra, én is vele játszottam  (meg a Legoival, hogy motiváljam jobbnál jobb dolgokra) és szépen elkezdtem Legozni :DDD
Fel is szórtam a kreálmányokat a netre, hátha mások is kedvet kapnak ... (alternate MOC-ok a kedvenceim, egy bizonyos készletből plusz alkatrész felhasználása nélkül csinálj mást)

rebrickable.com  
Most meg hogy tovább nő, nekiálltam vasútmodell terepasztalt készíteni, na ez egy never ending story lesz, már látom
Szóval tök jól elvagyok WOT nélkül is ... mondjuk az akkori társaság hiányzik

Le a kalappal Klint, de ha azt vesszük én is így tettem, bár én nem Lego-val pótoltam a WOT-ot, hanem - nem félreérteni - a lányommal... igyekeztem, és a mai napig igyekszem mindent, de mindet neki előteremteni, ami szerintem teljesen jól működik, most pl. kitalálta, hogy a nekem ez még közép/gimi 2. osztály  igényeihez kell neki profi, nagytudású számológép, meglesz... (és TeJószagúAtyaÚrIsten még mennyi mindent kapott már !!! )
De amúgy amit Te a legókkal művelsz apám, hát nem semmi... valami hihetetlen ügyes kezed van...
Igen, a többiek nekem is hiányoznak, de remélem jól vannak, és a WOT nekik is csak egy felejthető emlék lesz, és jószívvel gondolnak ránk vissza, mint ismerősök

sandorati beküldte:

Le a kalappal Klint, de ha azt vesszük én is így tettem, bár én nem Lego-val pótoltam a WOT-ot, hanem - nem félreérteni - a lányommal... igyekeztem, és a mai napig igyekszem mindent, de mindet neki előteremteni, ami szerintem teljesen jól működik, most pl. kitalálta, hogy a nekem ez még közép/gimi 2. osztály  igényeihez kell neki profi, nagytudású számológép, meglesz... (és TeJószagúAtyaÚrIsten még mennyi mindent kapott már !!! )
De amúgy amit Te a legókkal művelsz apám, hát nem semmi... valami hihetetlen ügyes kezed van...
Igen, a többiek nekem is hiányoznak, de remélem jól vannak, és a WOT nekik is csak egy felejthető emlék lesz, és jószívvel gondolnak ránk vissza, mint ismerősök
 

Ezt nem nevezném pótlásnak, a fő cél az együtt töltött idő/játék volt a gyerekkel
Igyekszel neki mindent megadni, de hát ezért is vagy az apja
Nálunk is mindene megvan a kis szarosnak ami szükséges, de elkényeztetve nincsen. Pl. tabletet meg ilyen-olyan kütyüket nem látott/kapott még, nyomkodja csak a kézzel fogható játékait, előbb-utóbb úgyis berántja a gépek világa
Egyébként Lego-hoz nem is kézügyesség kell szerintem, hanem inkább fantázia. 31087-es készletből már nehéz újat kitalálni :DD

Szete admirális gondolom hajózik feszt

Halihó!
Úgy pörög a topik, hogy csapágyas lett a turbina..
Jó látni, hogy másnak is hiányzik a régi társaság, másnak se legyen jobb.

Biussal nem annyira rég beszéltem facen, komoly kihívások jönnek még, Atis!

Lego, Klint? Terepasztal? - olyan leszel lassan, mint Herb a Két pasi meg egy kicsiből. )
WTF?! Peti iskolába megy? De még most asszisztáltuk végig a szülést... mivel eteted te azt a gyereket?  Már nem is kötözi a gilisztákat?

Aztán meg látom a festékbótos' is volt bent, de az is csak mindig húsvétkor jön, mikor nőnek a tojások és szalad a szekér.. Utána meg majd jön a Roninak meglett a diplomája és egyéb beszámoló.. 
Nem irigyellek titeket, mind megöregedtetek!

Az én tükrömben a csaj még mindig csinos és 20 éves... - mindenesetre ilyen bort még biztos veszek.
Remélem a többi remete is lejön a hegyről a közeljövőben...

Nagy ölelésem!

még mindig csókol anyátok: Lajos!

 

Katjaton beküldte:

Halihó!
Úgy pörög a topik, hogy csapágyas lett a turbina..

Jó látni, hogy másnak is hiányzik a régi társaság, másnak se legyen jobb.

Biussal nem annyira rég beszéltem facen, komoly kihívások jönnek még, Atis!

Lego, Klint? Terepasztal? - olyan leszel lassan, mint Herb a Két pasi meg egy kicsiből. )
WTF?!

Peti iskolába megy? De még most asszisztáltuk végig a szülést...

mivel eteted te azt a gyereket? 

Már nem is kötözi a gilisztákat?

Aztán meg látom a festékbótos' is volt bent, de az is csak mindig húsvétkor jön, mikor nőnek a tojások és szalad a szekér.. Utána meg majd jön a Roninak meglett a diplomája és egyéb beszámoló.. 
Nem irigyellek titeket, mind megöregedtetek!

Az én tükrömben a csaj még mindig csinos és 20 éves... -

mindenesetre ilyen bort még biztos veszek.

Remélem a többi remete is lejön a hegyről a közeljövőben...

Nagy ölelésem!

még mindig csókol anyátok: Lajos!


 

Szia Lalikám!

Vas, nem kell?
Iskolába bizony, már büntetésben is volt! Hárman összekötöztek ugrálókötéllel egy negyedik gyereket, persze az meg biztatta őket
Lego jó, kreatív, próbáld ki
Terepasztal is a gyerek miatt lesz, jópárszor összeraktam neki a gyerekkoromból átörökített villanyvonatot, szőnyegen, padlószinten, de sok idő is volt, meg útban is volt, meg csomó mindent ki sem lehetett úgy rakni ... szóval kap külön asztalt, problem solved.
Mondjuk mikó' lesz kész szt' nemtom', télen majd több időm lesz ilyesmire, ilyenkor se Lego, se semmi Meg már tanulni is kell a gyerekkel (inkább a körmére nézni) ... illetve ez még ilyen kabaré level, minden tankönyv egy kaptafa. Mindegy, hogy írás, olvasás, környezet, informatika (???), ugyanaz mind. Színezd ki, kösd össze, húzd át, karikázd be ...

Bótost kérdeztem is, hogy hogy van a háta, meg van-e már saját színezdéje, de azóta nem járt erre

Gondolom Pupu vigyáz arra a tükörre rendesen, nem lehet már olyat kapni seholse

Büntetésben? Kötözésért? - Ez jobb, mint a DNSteszt.

Legót próbáltam már, valahányszor vettem valamit a gyereknek kicsomagolta majd mondta, hogy kirakod keresztanyu? Keresztanyu meg elmamlaszkodott a képes ábrák forgatásával egy darabig.
"gyerek miatt" persze 

Oh ismerem azokat a színezd ki kösd össze dolgokat.. - ahogy olvasom az összekötéssel már nincs gondja, Petinek! A színezésnél figyeljen rá hogy az alkoholos filc kicsit nehezebben jön le a bőrről.

Wot ügyben én még időnként hobbiból letöltöm a patcht, de játszani már nem van sok időm, meg a játék fejlődik a gépem viszont velem együtt kiöregedett sajnos



 

Katjaton beküldte:

"gyerek miatt" persze 

Oh ismerem azokat a színezd ki kösd össze dolgokat..

- ahogy olvasom az összekötéssel már nincs gondja, Petinek! A színezésnél figyeljen rá hogy az alkoholos filc kicsit nehezebben jön le a bőrről.

Wot ügyben én még időnként hobbiból letöltöm a patcht, de játszani már nem van sok időm, meg a játék fejlődik a gépem viszont velem együtt kiöregedett sajnos




 

Pedig magam miatt nem vágtam volna bele
Csinálja ám ő is, fúr, reszel, csavaroz, fest, amit el tudsz képzelni. Ez is benne volt, hogy akkor bevonom a dologba, imád barkácsolni, hajrá

WOT ... olvastam picit, csomó új ág, kerekes jószágok, arty kábítás (sosem artyztam, passzolom), stb ... változott pár dolog azóta

A három kismalac

Elindult egyszer a Rizike meg a Laska. Mentek mendegéltek és találkoztak a Hoppondáré-hophophoppal. Hová, hová testvér, kérdezték. Csak ide a kerekerdő szélibe, megyek Ingyom-bingyomhoz. Jaj, de jó, lelkendeztek Laskáék, mehetünk mi, is? Gyertek, ha bírjátok a fingszagot, válaszolta Hophop. Útnak eredtek hát, és, hogy jobban teljen az idő, egy kis dalocskát énekeltek: -Hárman megyünk az úton, anyósomat felrúgom, repül majd a papucsa, kacagunk, mint fakutya... És akkor találkoztak Ripityommal, aki egy nagy köteg fahánccsal átkötött tűzifát vitt a hátán. -Adjon isten Ripityom, köszöntötték udvariasan. -Nehéz -e a batyu? -Jó napot nektek is, jött a válasz, és igen, nehéz ez, mint a rohadás. -Akkor dögölj meg, bókoltak neki illendően, és belökték az árokba. Ezen a viccen annyira felvidultak, hogy meg is rugdosták kicsinyég. -Recece, nevetett a tréfán Ripityom, majd hirtelen ötlettől vezérelve ledobva a tüzelőt, és csatlakozott a vidám kompániához. A dimbes-dombos réten csatlakozott hozzájuk még csip-csup, aki lótifutival kergetőzött ott. Ők éppen lógtak az iskolából, ahol Antanténusz tanár úr éppen Szórakaténuszról tartott órát, amit nem szerettek. A kis hídon futottak bele cirókába, aki a korláton áthajolva öklendezett. – Ciróka maróka? Érdeklődtek. – Igen, tegnap Apacukával megnéztük a fundalukát, utána fundakávét ittunk rummal, és mint látjátok, abcug, fundaluk, fundakávé, és vele a reggelim is. Ennek már kamanduk. Már együtt haladtak tovább, és beértek Csuhajla faluba, ahol megpihentek Tutáliber-máliber fogadójában a Csipkebokorvesszőben. És ott is ragadtak, mert a csapos lány Lárifári tett nekik egy vissza nem utasítható ajánlatot. Ha ott nem ragadtak volna, az én mesém is tovább tartott volna.

 

Ton Katalin. A Ton, a honfoglaló Kond és Tas törzsek keveredett mellékága. Katalin korai ősei 899-ben az I. Berengár ellen vezetett hadjáratban vetődnek Észak-Itáliába, és egy részük a Strata Hungarorumnak nevezett út mentén telepedik le, nevüket a Ton nevű helység ma is őrzi a Trentino-Alto Adige régióban, és középkori várát is mindmáig a család birtokolja. Az első itáliai háborúban VIII. Károly ellen a Szent Ligába tömörült hadseregben szolgáló olasz Ton francia fogságba esik, és mivel Rhône és Saône-et-Loire dombos területén, a ma Beaujolais borvidéknek nevezett részen raboskodik, elsajátítja a szőlőművelés és borkészítés tudományát. A háború végeztével sem tér haza, hanem ott telepedik le. A család leszármazottja 1887-ben francia felfedezőkkel a távol keletre utazik, hogy új nemesítéseket keressen, és a magával vitt szőlővesszőkkel Indokínában is sikeresen meghonosítja a bortermelést. A borvidék, és központja Thien Ton néven máig megtalálható Vietnámban. A család 899-után a sikeres itáliai hadjáratból hazatérő ága, szolgálataikért a ma Szlovákiához tartozó Tôň község, és földjeinek hűbérura lesz. A második világháború után a Benes dekrétum miatt hazánkba áttelepített Tonok leszármazottja Ton Katalin, aki itthon a hazai zene és lemezipar prominense lesz, ő az alapítója a Hungaroton vállalatnak.

Te jó ég...

" Az Úristen így szólt a kígyóhoz: – Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. [15]Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba."(T.k. 3.1)

Előzmények:

Agip a kígyó vidáman rohangált a paradicsomban, hat végtagja nagy segítségére volt ebben, amikor ugrani, kapaszkodni, mászni, úszni kellett. Az ember ellenben béna volt, ostoba, üres tekintettel kóválygott a zöld lombok alatt, földet, gilisztákat evett, elbotlott a saját lábában, és ha Isten nem táplálja időnként mannával, amiről sokszor a teremtés nyűgje, bajai miatt néha megfeledkezett, akkor bizony éhen is hal, ha az egyéb teremtmények nem gondoskodnak róla gyümölcsöket, és egyéb finomságokat hozva neki. A kígyó egy nap, mikor épp lobogó szőke haját mosta a patakban meglátta az embert, aki óvatosan négykézláb ereszkedett le a vízhez, hogy szomját csillapítsa.
– Hé te! Ádám, vagy melyik is vagy, ne ott akarj inni, oda vizelt nemrég a medve, gyere feljebb.
Az emberi lény összerezzent, buta, fénytelen tekintetét felemelte, látszott nem igazán érti, mit akarnak tőle.
– In-ni nem víz ott, o-da hu-gyoz-ni Ba-lu! Szótagolta neki a kígyó.
Ezt még egy párszor el kellett ismételni neki, míg végre fény csillant az ember szemében, összerakta magában a víz, húgy és inni szavakat, elvigyorodott, bólogatott és megitta a vizeletét.
– Ezt nem hiszem el! Ekkora egy marhát! Gyere, ideje ezen változtatni, szólt Agip, és nyakon ragadta Ádámot, majd a másik kezével felnyalábolva Évát is és elindult velük az erdő felé. Középtájon, egy tisztáson állt egy almafa, ott ledobta őket a földre és felmutatott.
– Ez a tudás fája. Látjátok azokat az almákat? Szakasszatok magatoknak, és egyetek belőlük.
– Alma nem! Tilos! Büntetés... motyogta Ádám.
– Akkor örök életedben ilyen pöcs akarsz maradni, érdeklődött a kígyó.
– Alma nem, tilos, büntetés, ismételte meg az ember.
– És te Éva? Fordult a nőstény felé Agip. Neked sem szabad?
– Velem az Úr nem kommunikál, semmibe vesz, válaszolta az, mert csak egy nő vagyok, bár mindig hangoztatja, hogy a szemében mind egyenlőek vagyunk. Na ja, csak az agyában nem, gondolom ezért nincs barátnője sem! Az egy kocka, csak matat, teremtget. Figyelted, hogy olyan a feje, mint egy rendszergazdának és...
– Neked nem mondott olyat, hogy tilos? Intette le türelmetlenül a kígyó.
– Nem.
– Akkor neked szabad.
– Ezek szerint, mondta Éva, de segíts légy szíves, nekem magas ez a fa.
A kígyó sóhajtott egyet, majd fürgén mászni kezdett felfelé. Kiválasztott egy szép piros, gömbölyű almát, és lenyújtotta Évának.
– Ezt nem hiszem el! Sóhajtott ismét, mikor látta, hogy a nő nincs ott, szaladt, mert Ádám üzekedésre kész állapotban kergette a a fa körül.
– Ül, marad! Kiáltotta le, mire a férfi ösztönösen lehuppant.
– Na Éva, tessék, kóstold meg, adta át a nőnek a gyümölcsöt.
Az beleharapott, és örömmel az arcán nyelte le az első falatot.
– Ez kurva jó, csúszott ki akaratlanul a száján!
Erre Ádám is felkapta a fejét, a kúrás az alma és a jó szavak visszhangként kongtak üres koponyájában.
– Adni nekem is, akarni, akarni hogy jó legyen nekem, adni ide alma, kúrni, kapott a gyümölcs után.
Óvatosan beleharapott, lenyelte.
– Akarni, kúrni, BMW, Audi A8-as mondta.
– Egyél még biztatta a kígyó.
Harapott még egyet, majd még egyet, nagyokat nyelve ette a gyümölcsöt, végül a csutkát ledobta a fűbe, és felnézett a fára.
– Ország: Növények (Plantae)
Törzs:  Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport:  Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport:  Core eudicots
Rend:  Rózsavirágúak (Rosales)
Család:  Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád:  Almaformák (Maloideae Scientia)
Nemzetség:  Alma
– Akkor meg is volnánk mászott le a kígyó a fáról, innentől meglesztek már magatok is.
És ekkor érkezett meg a tisztásra az Úr...

Hát ez elég erős változat volt, és ennek se happy and a vége 

Jacobus de Voragine: De aurea legenda S. Nicolaus episcopus - Szent Miklós legendája.

"...Miklós, szülei elhaltával azon kezdett gondolkozni, hogyan tudná roppant vagyonát az emberi dicséret helyett Isten dicsőségére fordítani. Volt egy szomszédja, nemes ember, aki szükségre jutván, három szűz leányát utcalánynak adni kényszerült, hogy szégyentelen üzletük jövedelméből élelemhez jussanak. A szentnek tudomására jutott a dolog, és elborzadt a gyalázatos bűn miatt. Egy csomó aranyat rejtett egy kendőbe, és az éj leple alatt, az ablakon keresztül, titokban bedobta a házba, majd ugyanolyan titokban távozott. Reggel fölserkenvén az ember megtalálta az aranyat, és Istennek hálát adva, kiházasította elsőszülött leányát." -

A formális logika szerint, a másik kettő lány ettől függetlenül utcalány maradt, hiszen élelemhez enélkül továbbra sem jutottak volna hozzá.

Az Úr 2022. esztendejében, kikelet havának 10. napja. Nap kél: 6:09-kor, nyugszik: 17:39-kor. Emil napja.

Az Emil latin eredetű férfinév és az Aemilius nemzetségnévből származik, melynek jelentése: versengő, igyekvő.

Túrós Emil mesterszakács, szakíró, Turós Lukács szakácsmester bátyja.

Édesapja akaratából másfél évig lakatosinasnak kellett lennie, amihez semmi kedve sem volt. Ezért megszökött. A rendőrség azzal vitte vissza a szülői házhoz, hogy ha továbbra is kényszerítik a gyereket a neki nem tetsző pályára, úgy a szülőket felelősségre fogják vonni. Szerencsére ezek után már engedélyezték, hogy a kolozsvári New York Szállóba beálljon szakácstanulónak.
Mestere, Forrai József, kinek már édesapja is urasági szakács volt a Bethlen és Teleky családnál.
1935-től a Bristol Hotel konyhafőnöke, 1941-től az Elzett Rt.-nél vezető szakács. 1942-ben az Elysée kávéházban, 1943 és 1951 között a Budapesti Vendéglátó Vállalatnál, 1952-ben a V. kerületi Vendéglátó Vállalatnál konyhafőnök. Ezután 1954-ig a Minisztertanács balatonőszödi üdülőjének konyháját vezette. Még ugyanebben az évben májustól szeptemberig a Bel- és Külkereskedelmi Minisztériumban tanfolyami előadó. 1954 és 1962 között a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője. Folyamatosan tanult és oktatott, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének alapító tagjai közé tartozott, annak alelnöke, majd örökös tiszteletbeli alelnökévé lett. Tizenöt szakmai és szakácskönyv került ki a kezei alól, írja a Wikipédia.

Ezek után került elém a mai reggelinél a párizsi. Utána kellett néznem e hazai kedvenc eredetének:
A párizsi Lyonból származik, első írásos említése 1560-ból való, még lyoni kolbász néven, ami sertés és marhahús keveréke volt, amelyhez zsírt adtak, majd a különféle recepteknek megfelelően fűszerezték. A keverékbe kerülhetett bors, kardamom, szerecsendió, kurkuma, sáfrány, fahéj, koriander, fokhagyma és gyömbér is. A mai hazai párizsi, a proletárok táfelspicce a vágóhidak szennyfogó finomszűrőin fennakadó alapanyagok keveréke. A műszak után a csempefalakról, kőpadlóról, bontóasztalokról, kampókról slaggal lemosott maradékok a padlóvályúkon át először egy durvaszűrőbe kerülnek, az abban fennakadó nagyobb húscafatok, bőr, porcogó, köröm, faggyú lesz a következő műszakban a disznósajt alapanyaga, a finomszűrőben maradóké pedig a párizsié. Ez a mennyiség bár jelentős, messze nem lenne elég, ezért jön még hozzá a marha illetve sertés feldolgozásából maradó nyesedék, sertéstüdő és szív, gyártási szalonna, szeparált baromfihúspép, marhafaggyú, részlegesen zsírtalanított zsírszövet, szójaliszt, sertésbőrke, a környék üzemi konyháinak maradéka, és a néhai Magyar Néphadsereg készletéből felvásárolt mozgósítási készlet, gyíkhús, tavaszi vagdalthús, szendvicskrém, és hasonló konzerv húskészítmények. Az eljárás szerint ezeket összedarálják, majd átküldik a cutteren, az aprítókéses gépen, közben fehér borsot adnak hozzá, pépesítik, majd tartós bélbe (értsd műanyag) töltik, a klipszelő gép lezárja azokat, és 72°C maghőmérsékleten tíz percig hőn tartják, hogy legalább a boltig ne büdösödjön meg. Míg a Lyoni kolbász rokonai a mortadella félék, a bolognai kolbász vagy a német Fleischwurst, addig a magyarral Párizs nevén kívül gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolata.
Ezért is szerencsés körültekintő és gondoskodó kormányunk azon intézkedése, hogy nem a párizsi árát, hanem a csirkemell és csirkefarhát árát fagyasztotta be, az egyik alapanyagét, nem pedig a gyanús késztermékét.
Érthető ennek tükrében az mondás, miszerint, ha szeretsz valamilyen ételt, ne nézd meg hogyan készül.