Tankos Apukák Fóruma #3

Leopardusz beküldte:

Na, ki mit tud?
kvizmester.com/...-kviz/

ĺ

10....
egyet meg mellé nyomtam....

Más:
Április 26. lesz holnap..







Szete bátyám, itt teli az üveg (még.... )

Nekem 9 . bár az első 3nál még nem fogtam fel a teszt lényegét...

„12 jó válasz 12 kérdésből
Ha te ott vagy, a világosi fegyverletétel nem történik meg! Ilyen művelt magyar emberekből volt akkor és ott kevés! Gratulálunk!”

Milyen marhaság ez? Művelt magyar emberekből akkor és ott volt elég. Sem azelőtt – talán a honfoglalást és Szent László korát kivéve – sem azóta nem volt olyan példátlan összefogás a magyarságban, mint akkor. Nem a hivatalos propagandának köll hinni, nem a történelemkönyveket elfogadni: a visszaemlékezéseket, az özvegyek naplóit, az aradi búcsúleveleket bárki elolvashatja, s akkor van esélye arra, hogy megértse, mit jelentett '48/49 annak, aki abban a korban járt a földön...

Amúgy ha ott vagyok, megtörténik akkor is. Akkor és ott nem volt jó választás. Csak rossz és még rosszabb.

Persze h hülyeség az a mondat. Mire is céloz ez az idióta szöveg??
Nem a művelt emberek hiányoztak onnan, hanem még 50.000 fegyveres honvéd...

Ertem en, h hazfias erzulet es fuggetlenedes. Az orszagert valo kuzdes es tenni akaras csodalatos dololog valszeg ott abban az idoben ha sikerre jut meg is hozza gyyumolcset.
DE amiota en (kb25 ev) az orszag iranyitasat, gazdasagi, politikai iranyat nezem lehet jobb lett volna ha habyjak a francba esearadunk monarchianak.
A nemet ajkuak tarsadalmi berendezese, felfogasa, mentalitasa sokkal jobban tettszik mint a Magyar mentés nemzet tudat, habitus es mentalitas.

Esetleg neked. De ez csak 1 .
Hogy mi történt (volna) ha maradunk a német ajkúak társadalmában, arra a válasz már meg is van. Trianonnak hivják....
A Kiegyezéssel hozzakötöttük a magyar lovat ÖNKÉNT a németek szekeréhez, hadd vigyenek amerre csak akarnak. S ők vittek is , bele az első vh.ba, s bele Trianonba....
S te még most is a német ajkúak után vágyakozol???

Ezek szerint eroaen felreertheto voltam. Leirtam, h az elmult 25 ev tapasztalata beszel belolem.
Messzemenokig nem ertek egyet a nacizmussal es a fajelmelettel.
Messzemenokig nem akarom a 48-asok tettet es emleket lehuzni es biralni.
Kujelentesemmel az elmult 25 ev politikai es tarsadalmi esemenyeit akartam kritizalni.
Kerem iromanyaimat nem kiforgatni.
Tenkson.

DE amiota en (kb25 ev) az orszag iranyitasat, gazdasagi, politikai iranyat nezem lehet jobb lett volna ha habyjak a francba esearadunk monarchianak.
Kik kellett volna hagyják és mikor?

Oppa, mobilrol irasom hagy nemi kivetni valot maga utan.

Nos fussunk neki megegyszer utoljara. Ott kapcsolodtam a folyamatba mikor Szete batyank a vilagosi fegyver letetelrol irt. Tehat en a 48-as forradalomra es annak resztvevoire gondoltam felig viccesen felig komolyan (termeszetesen nem kivanva a VH-kat es a vele jaro tortenelmi kovetkezmenyeket. Bar gyenge tortenelmi ismereteim szerint az elso VH kirobbantasaban is inkabb a gazdasagi kerdesek jatszottak szerepet ( de ez mar egy masik topik)).
Folyamatosan hangsulyozom, velemeny alkotasom az elmult 25 ev esemenyeit figyelembe veve tortent.
Ezzel lehet egyet erteni vagy sem, ezert ez velemeny alkotas es nem abbszolut igazsag kijelentese.( ill. felre erteni is lehet).

Kerdeseidrol egy regi vicc jut eszembe.

Egyetemi felvetelin megkerdezik a full protekcios diakot
- mikor volt a masodik VH?
-az 1900-as evek derekan.
-fel van veve.
Kovetkezi kevesbe protekciostol szinten ez a kerdes.
Valasz
- kb az 1940-es evek derekan.
-fel van veve.
Megkerdezik a protekcio nelkulit is.
Erkezik a pontos valasz, hany halotja volt? Pontos valasz. Nevszerint?....

Nos ez jutott eszembe.

Tortenetesen senkinek nem akartam hazafias erzuleteibe taposni.

Reszemrol lezarva. (Lehet nem kellett volna belebonyolodni)

Lehet nem

Ne, álmodni lehet. Ill. a jelenlegi állapotokat szidni is, sőt, ez nagy divat ujabban.
Neked bejön a németek berendezkedése stb, róluk álmodozol. S ha már álmodozol én is, de én a szabadságharc kori magyarok mentalitását hiányolom, illeszteném be az elmult 25 év helyébe..
Jöhet a következő álmodó

Rilex fiatalok.
Érdekes dolog a haza szeretet, Legnagyobb Magyarjaink közül sokan nem is voltak Magyarok.... A bizonyos 13 közül 1 tutira ,de lehet több sem tudott Magyarul. Majd Szete bátyám kijavít...
Ismért sörözni kéne ezt megvitatni ,bonyolult téma. Nekem egyet jelent Magyarnak lenni: ne b@$$z ki a másikkal,ne irigykedj. ennyi. Innen szerintem menne tovább.
2006-ban egy kolléga fel volt keményedve. Passogott,hogy milyen izék vagyunk,hogy nem megyünk ki. Mondtam én mwgyek,de te vagy a főnök ,te szwded össze az embereket,csa k a cégből ,akivel ki mersz menni pofánveretni magad. Csönd volt a válasz. Mondtam,na itt a baj,20 ismerős emberből egyet nem tudsz magad mellé állítani,hogy akarsz sok idegent?
Szóval... písz...

Szete bátyám! Első kör! Toynak is tartozom vele.....

A szabadságharc megnyerésére egy történelmi pillanat volt, amikor egy határozott politikai és stratégiai döntéssel el lehetett volna dönteni a helyzetet.
Ez az a pont volt, amikor a magyar hadvezetés a magyar csapatokat megállította a Lajtánál.
Október 6-án, a bécsi forradalom kitörésével Jellasics politikai és katonai támogatása is megszűnt. A félkegyelmű (történelmi előnevén "Jóságos" ) V. Ferdinánd Olmützbe menekült, Latour hadügyminisztert a hálás bécsi forradalmárok meglincselték, és megütköztek Hugo von Bredy dandárjával.
Stratégiailag itt volt a lehetőség, hogy a magyar csapatok a bécsi forradalom megsegítésére induljanak. Ehelyett mint ismeretes, a magyar hadvezetés a Dunántúl felszabadítása mellett döntött, és így tétlenül kivártuk, hogy október 16-án az uralkodó nevében eljáró Metternich kinevezze Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceget a császári csapatok főparancsnokának, aki végül október 31-re tudta felszámolni a forradalmi erőket az osztrák fővárosban.
Nem műveltség kellett volna ide, hanem egy HADVEZÉR, aki vállalja a történelmi felelősséget és dönt. Sajnos az nekünk nem volt, és ezt véletlenül sem tiszteletlenségből mondom, mert minden tiszteletem egyébként a hős tábornokainknak. Az 50 ezer plusz katona felvetésére: sajnos már az orosz beavatkozás után nem sok mindent ért volna (az orosz hadsereg reguláris csapatainak becsült létszáma ekkor 1 millió fő).

Leopardusz beküldte:

Lehet nem

Ne, álmodni lehet. Ill. a jelenlegi állapotokat szidni is, sőt, ez nagy divat ujabban.
Neked bejön a németek berendezkedése stb, róluk álmodozol. S ha már álmodozol én is, de én a szabadságharc kori magyarok mentalitását hiányolom, illeszteném be az elmult 25 év helyébe..
Jöhet a következő álmodó

Szidtam volna? Hmmmm....

Almodnek?? Ja?, hogy szinpatikusabb, az mas.

Két dologról:

ad 1. német. Nem egyenlő azzal, hogy náci. Nem minden német volt anno náci, mint ahogyan nem minden svasztikát rajzolgató gyerek náci. Hangya Hadnagy Úr a precizitásra, a tökéletességre, a mindenkori legjobbra törekvés párhuzamaként értette/használta itt kérem. Ne keverjük bele a III. Reichet. Ugyanakkor adózzunk kérem illő tisztelettel az osztrákok előtt, akik képesek voltak bemesélni a világnak, hogy Adolf (Heil!) Hitler német, míg Beethoven osztrák volt. Lisztet nem tudták lenyúlni, mert ő kijelentette magáról, h. magyar, s amikor ez a dolog aktuális volt, nemcsak a mi pofánk volt nagyobb (vö. Marosán), hanem az erőnk is megvolt hozzá...
ad. 2. az osztrákokról kanyarodjunk át az orosz intervencióra. Káosz Imi impozáns számadata az 1.000.000-s orosz haderőről stimmol - az irreguláris csapatokkal együtt volt az anno 1,3 millió is, viszont ez ugye szétszórva állomásozott az Orosz Birodalomban. Az intervenciós cári haderő 200 ezer főt számlált – jól kiképzett és felszerelt, jórészt harcedzett csapatokat. Ezek ugye több hullámban, több irányból nyomultak be a magyar területekre. Első blikkre ha egy jól kiképzett 50 ezer fős tartalék honvédsereg Görgei rendelkezésére állt volna – de mint tudjuk, nem állt, ráadásul nem is ő volt épp akkor a fővezér, hanem Dembinszki, akiről csak azért nem írok semmi rosszat most, mert már rég halott –, biztosan bevállalja az ütközetet előbb az oroszokkal, aztán Haynauval, de így, hogy Dembinszki feladta a szegedi sáncokat, ráadásul Arad helyett Temesvár felé vonult vissza, majd Bem, aki nem tudott Erdélyből úgy retirálni, mint Görgei – aki megőrizte épségben a csapatait és katonái harci morálját, miközben lassan visszavonult az oroszok nyomasztó túlereje elől –, nos, hogy egyik szavamat a másikba öltsem, Petőfi rajongott tábornoka, immár Petőfi nélkül, végre megint katonákat látva maga körül, rögvest bevállalta a végül katasztrofálisra „sikeredett” temesvári csatát, mert katona volt elég ugyan, de a puskapor ugyi elmaradt valahol út közben... Nos, Görgeire visszakanyarodva ott és akkor két választása volt... mint teljhatalmú vezető döntött, az agyalás meg maradt az utókorra, az utókornak, akiket – tegyük ezt azért hozzá még – Kossuth generációkra kegyetlenül meg- és összezavart azzal, hogy Vidinben kelt levelében már szeptemberben árulással vádolta meg...