A második világháború idején az egyik legnagyobb számban gyártott német repülőgépmotor a BMW 801 volt. Ennek a típusnak összesen 22 verziója volt, amiről most egy lényegre törő áttekintést kaphatnak az olvasók.

Azon cikkek után, amikben elsősorban olyan motortípusokat mutattunk be, amik a gyártási darabszám alapján jelentősen befolyásolták a harcokat, most több olyan típust mutatunk be, amik kiemelkedtek a mezőnyből, de nem feltétlenül befolyásolták a háború kimenetelét.

Kevésbé ismert tény, hogy a legelső haditengerészet, ami rádiólokátort alkalmazott a hajóin, a német Kriegsmarine volt.

Alább néhány olyan tényt sorolunk fel, ami jellemző volt a Kriegsmarine radarpolitikájára.

A világháborús német tüzérség néhány jellemzője, összehasonlítva az ellenfelekkel, elsősorban a fegyverzetet és a hadrendet tekintve. 

A világháborúk idején a csaták egyik meghatározó tényezője a tüzérség volt. A német haderő egy viszonylag erős és taktikailag képzett, bár nem feltétlenül a legfejlettebb tüzérséggel rendelkezett. Alább erről olvashatnak néhány sort.

A történelem legnagyobb összecsapása 1939-ben robbant ki. Ebben igen nagy szerepe volt a csapatok tűztámogatásának, ami a veszteségek túlnyomó többségét okozta. Alább a német csapatok technikai előnyeiről olvashatnak, ami a gyors tűztámogatás volt.

A világháborús repüléssel foglalkozó szakirodalomban gyakori összehasonlítás a brit Rolls-Royce és a német Daimler-Benz repülőgépmotorok összehasonlítása.

Ezek a motorok hajtották a világháború talán legismertebb párbaját, a Supermarine Spitfire és a Messerschmitt 109-es repülőgépeket. Alább néhány elgondolkodtató jellemzőt hasonlítunk össze, ami rávilágít a Daimler-Benz tervezési filozófia előnyeire.

A szovjetek szerint a tüzérség volt a „Háború Istene”. A második világháború időszakában a szovjet tüzérség igen nagy fejlődésen ment keresztül, több szempontból is.

A Luftwaffe legfejlettebb vadászgépe a világháború folyamán a Focke-Wulf 190-es volt. Ez nem lett volna lehetséges a hajtóművek teljesítményének növekedése nélkül.

Alábbi cikkünkben a 801-es fő problémájának, a magassági teljesítménynek a lehetséges megoldásait és a megvalósított fejlesztéseket vesszük sorra.

A második világháború idején a BMW repülőgépmotorokat gyártott a Luftwaffe számára. A vállalat által gyártott hajtóművekkel hajtott repülőgépek nem csak azért voltak gyorsak, mivel nagy volt a teljesítményük, hanem azért is, mivel a motorokat aerodinamikai szempontokat figyelembe véve fejlesztették. Alább ebből a szempontból két jelentősebb típust, a BMW 801-est és a 802-est mutatjuk be.

A háború egyik legfontosabb eleme a hírszerzés. A hírszerzési eredményeken akár egy háborús konfliktus kimenetele is múlhat.

Ezen a téren jelenleg a jelentőségéhez képest egyik alulpublicizált terület a keleti fronton végezett rádiófelderítés.

A Daimler-Benz a repülőmotorjainak fejlesztése során többször is növelte a lökettérfogatot. Ez nem feltétlenül volt a legjobb fejlesztési politika, de így is lehetett eredményeket elérni. Alább a Daimler-Benz különböző típusait vizsgáljuk meg a lökettérfogat és a teljesítmény szempontjából.

A hadtörténelem egyik váratlan és látványos győzelmének a német haderő 1940-es nyugati hadjáratát tartják. Ez a győzelem valószínűleg évekkel megtolta a világháború hosszát, mivel a német haderőnek így biztosítva lett a háta a Barbarossa-hadművelet idejére és megszerezte Nyugat-Európa gazdasági és ipari erőforrásait. Az alábbi cikkünkben ennek a hadjáratnak a szárazföldi harcok esetében főszereplőknek számító páncéloshadosztályokat hasonlítjuk össze.

A második világháború időszakában a repülőgépek képességei igen jelentős mértékben a hajtóműveiktől függött. Ahogy az alábbi cikkből látszik, a hadviselő országok ezek fejlesztését az igényeknek és a lehetőségeknek, kényszereknek megfelelően folytatták, ami bizonyos területeken hasonlóságokhoz más szempontok szerint viszont különbségekhez vezetett.

Annyi minden történt azon a 171 esztendővel ezelőtti hajnalon... Hajnali fél 6 után. Kiss Ernő tábornoknak csak a vállát érte a lövés... Egy katona odalépett Hozzá és közvetlen közelről fejbe lőtte... 6 óra után, a bitók mellett. Török Ignác tábornok a megindultságtól az akasztás előtt közvetlenül szívrohamot kapott, meghalt. Testét azért a bitóra függesztették... Gróf Leiningen-Westerburg Károly, aki német hercegi családból származott és Viktória brit királynő távoli rokona volt: a brit kormány tiltakozott... Az utolsó előtti Damjanics János, a bivalyerős tábornok, akit lábtörése miatt parasztszekéren vittek a vesztőhelyre, és aki a kocsin végig szivarozott, s kinek nyakát testére akaszkodva a hóhér és két segédje is percekig képtelen volt eltörni... Utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú közt, legendássá vált végső szavai: "Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!"

Sokáig sokadik címörökösként élte ifjú, gondtalan életét a múltszázad elején. Majd apja testvére, az akkori uralkodó VIII. Eduárd, úgy döntött, hogy egy nő miatt lemond a trónról. Ekkor lépett trónra apja, VI. György (a király beszéde filmből ismerhetitek), kinek halála után (tüdőrák), mindössze 26 évesen Erzsébet került a trónra. Minden azonnal megváltozott az életében, hogy csak a protokoll számunkra furcsaságait említsem (a lenti videóban láthatjátok), a huga nem mehet közvetlenül mögötte, a férjének Károlynak kell követhetnie, de Ő is csak mögötte, no meg hogy az anyakirálynőnek is pukedliznie kellett, stb.

A videóban Churchill legendás BBC radiós beszédét hallhatjátok narrációként, ami olyan zseniális lett (ebben mindig jó volt, de nem félreértendő), hogy az ő politikai karrierjét is megmentette (hiába Ő vezényelte le a II. Világháborút 7-8 évvel azelőtt brit oldalról, a politika az politika, meggyengült akkorra). A toryk (ottani konzervatívok) reakciója látható is a videóban a beszéd végén.

II. Erzsébetnek Churchill is hetente jelentett ezt követően. Ez a nő mindent átélt, mindenkivel találkozott, akikről mi csak a könyvekben olvashatunk a XX. századról. Nyugodjon Békében.

"God, save the Queen"